Berczik Attila szerint a magyar sertések mintegy 20 százaléka az adózást megkerülve, illegális csatornákon jut el a fogyasztóhoz. Ez az államnak a becslések szerint évente mintegy 8 milliárd forintos adóbevétel-kiesést, az ágazat legális szeplőinek pedig mintegy 30 milliárd forintnyi árbevétel-kiesést jelent.
A húsvertikumot együttműködési deficit jellemzi. Ennek oka a termékpálya egyes szereplőinek a rövid távú érdekeket szem előtt tartó szemléletében keresendők - vélte a Hússzövetség ügyvezető titkára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Hússzövetség párbeszédre törekszik a sertéstenyésztőkkel.
Jelenleg Magyarországon mintegy 4,1 millió sertés van. A húsfeldolgozók azonban még mintegy 500 ezer darabot minden gond nélkül fel tudnának dolgozni. Jelenleg viszont nincs elegendő magyar alapanyag, ezért is kell külföldről vásárolni. Az ügyvezető titkár szerint a húsipar szereplői évente mintegy 300 ezer élősertést és 20 ezer tonna feldolgozásra szolgáló sertéshúst importálnak. A behozatalra egyrészt azért van szükség, mert nincs elegendő magyar alapanyag, másrészt pedig a kíméletlen kiskereskedelmi árharc nem teszi lehetővé, hogy a késztermékek árában a drágább hazai alapanyag árát érvényesíthessék a feldolgozók. Ezt a tendenciát pedig az átlag magyar fogyasztó rendkívüli árérzékenysége - azaz lapos pénztárcája - csak még tovább erősíti.
Berczik szerint a termelők és húsipari szereplők közötti ármegállapodás kizárólag alku kérdése, melynek viszonyait a szabad piac tényezői szabják meg. "A magyar húsipar akkor sem támadta a sertéstartókat mikor az élősertés ára 360 forint volt kilogrammonként" - mondta a szakember. Ez jelenleg kilogrammonként 300 forint körüli árat jelent. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy hol az egyik, hol a másik pillanatnyi piaci helyzete a kedvezőbb. Berczik Attila egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar fogyasztóknak tudniuk kell, megbízható forrásból hazai terméket vásárolva, mindig biztonságos, jó minőségű, egészséges húshoz és hústermékekhez juthatnak.