A távhőszolgáltatás díja átlagosan 8,4 százalékkal nőtt Budapesten november elsején; két éve, vagyis 2004 októbere óta ez az első áremelés. A mostani emelkedés egyébként elmarad a földgáz és az erőművi hőár augusztus elsejei emelésének mértéke alapján a kormány által előre jelzett 18 százalékos távhődíjemelési mértéktől.
A szolgáltató energiaköltségei ugyan a gáz és erőművi hőárak emelkedésének hatására 20,2 százalékkal nőnek, ám az elmúlt évek műszaki fejlesztései 9 százalékkal csökkentik az emelkedést. A Főtáv energiaköltségei így összesen 11,2 százalékkal nőttek, ami a távhő díját 4,6 százalékkal emeli. Mivel két éve nem volt lakossági díjemelés, a két év nem energia jellegű költségeinek növekedését hozzáadva az energiaköltség növekedéséhez adódik a 8,4 százalékos lakossági távhődíj-emelés - magyarázza a szolgáltató az emelés mértékét.
A Főtáv szerint a díjemelés hatására egy átlagos, 52 négyzetméteres, 135 légköbméteres lakás eddigi bruttó (áfa nélküli) 121 ezer forintos éves távhőköltsége mintegy 10 ezer forinttal, 131 ezer forintra emelkedik. A leghidegebb hónapokban egy átlagos lakótelepi lakás távhővel kapcsolatos költségei átlagosan 20 ezer forintra rúgnak havonta.
Ezek azonban csupán átlagolt értékek, vagyis a gyakorlatban jókora különbségek adódhatnak az új árakban, akár városon belül is. Ennek oka egyrészt a hálózat egyenetlen műszaki fejlesztése, másrészt az egyes területek jobb-rosszabb ellátottsága (például olcsóbb ipari hulladékhővel), illetve a telekhatáron belüli fogyasztói rendszerek eltérő korszerűsége, jobb-rosszabb beállítottsága. A távfűtés amúgy is drágább, mint például a gázfűtés, mivel a távhőszolgáltatók jellemzően maguk is gázzal tüzelnek, ráadásul drágábban kapják a gázt, mint a lakosság.
A távhőszolgáltatás beindítását (link) a fővárosban egyébként szeptembertől lehet kérelmezni, de míg tavaly már szeptember 20-án 100 ezer fővárosi lakásban megindult a távhőszolgáltatás, idén csak majd egy hónappal később kellett tömegesen elindítani a szolgáltatást.