A szabályozás egyes piaci szereplők szerint túlságosan nagy bürokratikus terheket ró és kemény működési korlátokat állít a hitelintézeti szolgáltatások piacára belépni szándékozók számára - olvasható a Világgazdaságban.
A kínai leányvállalatot létre nem hozó, csupán fiókot nyitó külföldi bankokat például továbbra is kizárják az egymillió jen, tehát 25,5 millió forint alatti betétek gyűjtéséből - vagyis voltaképpen a lakossági banki szolgáltatások egyik legfontosabbikából.
Elemzők szerint Peking valójában védeni próbálja hatalmas, ám rossz hatékonysággal működő, sok esetben csőd közeli állapotban levő állami bankjait a külföldi versenytől. A protekcionizmusnak azonban ellentmondani látszik, hogy a fióknyitáshoz szükséges tőkenagyságot lejjebb szállították, a korábban tervezett 500 millió jüanról 200 millióra.
A mostani döntés mindezzel együtt korántsem jár majd olyan óriási hatásokkal a robbanásszerűen fejlődő kínai gazdaság számára, mint azt 2001-ben sok elemző jósolta. A várakozások szerint a nagy külföldi bankok először vélhetően csak kínai hitelintézetekben vásárolt kisebbségi részesedések révén próbálnak betörni az 1,3 milliárd lakosú ország piacára - tudósít a Financial Times.
Miként szinte minden kínai törvény és rendelet, a mostani jogszabály is tág teret hagy a hatóságoknak az előírások értelmezésére. Olyan meglehetősen rugalmasan értelmezhető rendelkezések is vannak, mint például az általános tilalom kimondása minden olyan banki tevékenységre, amely "árt a Kínai Népköztársaság érdekeinek".