Az egyetemi tanár szerint az úgynevezett koegzisztencia-törvény tervezete nem akadályozná meg a keveredést, túlzott adminisztrációs terhekkel járna, és egyébként is legfeljebb 4-8 évig lenne fenntartható.
Heszky László ugyanakkor elismerte, hogy a gm-növények termesztési tilalmának kényszerű feloldása esetén szükség van egy olyan szabályra, amely az új technológia terjedését valamelyest korlátozza. A professzor szerint a kérdés megfelelő kezelése érdekében az Európai Uniónak kellene felülvizsgálnia hozzáállását a gm-növényekhez.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke közölte, hogy az ötpárti támogatást élvező törvénytervezetet a parlament várhatóan a jövő héten elfogadja. Heszky László szerint a törvény csak a termesztés szintjén foglalkozik azzal, hogy a gm-növények pollenjei ne termékenyíthessék meg a hagyományosan termesztett növények virágját, azaz a génáramlás ne történjen meg. Ugyanakkor a termés betakarítása, a magok tisztítása, illetve csomagolása során is bármikor megtörténhet a keveredés emberi hanyagság miatt. Úgy vélte, a keveredést párhuzamos termelési rendszerek kiépítésével lehetne kizárni, ám ez a megoldás a magas költségek miatt elképzelhetetlen.
A professzor elmondta, hogy a két technológia egymás melletti alkalmazása az igazolások miatt a gazdáknak, a valószínűsíthető pereskedések miatt pedig a bíróságoknak jelentene jelentős adminisztrációs feladatot. A koegzisztenciának végül az élet adhat kegyelemdöfést - mondta Heszky László. Utalt az Amerikai Egyesült Államok példájára, ahol a gm-növények vetésterületen belüli 30-40 százalékos arányával értelmetlenné vált a két agrotecnológiai rendszer megkülönböztetése. Szerinte ez az arány Magyarországon az engedélyezéstől számítva legkésőbb 8 éven belül teljesül, azt követően pedig hagyományosan termesztett növényekről gyakorlatilag már nem lehetne beszélni.