Nem született bérmegállapodás pénteken

Bár 2005-ben három évre szóló megállapodás született a minimálbér növelésére, a konvergenciaprogram miatt a felek módosítani szeretnék azt. Ágazati tárgyalások is kezdődtek, a következő OÉT-ülést pedig várhatóan december 8-án tartják.

A gazdasági bizottság megbeszélései alapján a kormány szerdán tárgyalta az OÉT-en elhangzott felvetéseket. Herczog László szakállamtitkár elmondta: az ülésen a kormány támogatta az adómentesen adható étkezési hozzájárulás értékhatárának növelését: 4500-ról 5000 forintra hidegétel, és 9 ezerről 10-re, melegétel utalvány esetén. Ugyanakkor támogatják az iskolakezdési támogatás 19-ről 20 ezer forintra növelését. A kormány jónak tartja az üdülési csekk támogatásának kiterjesztését. A munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentésére amellett vannak, hogy munkáltatói döntés alapján lehetővé váljon a munkáltatói adómegállapítás. Szintén támogatják, hogy az ingyenes eszközátadás alapján történő vagyonszerzés esetén, ne kelljen ajándékozási illetéket fizetni. Herczog László ugyanakkor figyelmeztetett, ezek még csak javaslatok, a parlament nem hagyta őket jóvá.

Komolyan gondolják a munkavállalók, hogy teljesítmény-arányosan kell őket megfizetni. Ez megalapozza az eddigi javaslatnál magasabb, bruttó bérnövelést - mondta a munkavállalói oldalról Pataki Péter. "Reálkereset-csökkenést nem kívánunk elfogadni. Nem szeretnénk azt sem, ha soká húzódna a dolog. Egyes ágazatokban egyre növekszik a feszültség. Ha nem tudunk a tárgyalóasztaltól pozitív üzeneteket küldeni, ez tovább nőhet" - mondta Pataki. A munkavállalók képviselője kérte a kormányt és a munkáltatókat, hogy a korábbi javaslattól jelentősen mozduljanak el.

Munkavállalói oldalról Borsik János elmondta: nagyon várják a bérmegállapodást. Ha az OÉT-en nem jön létre megegyezés, akkor kialakulhat a szabad béralku rendszere - véli Borsik. A kormány 6-6,5 százalkos javaslatára szertefoszlott az a tévhit, amely szerint az OÉT nem befolyásolja a bértárgyalásokat. Borsik elmondta: a 6,-6,5 százalékos bérajánlat hatására máris kedvezőtlen bérajánlatok születtek az egyes munkahelyeken.

A munkáltatók részéről dr. Rolek Ferenc elmondta: továbbra is 3,5-6 százalékos bérnövekedés a reális racionális ajánlat. A munkáltatók hisznek az itteni tárgyalások orientáló jellegében, azonban Rolek figyelmeztetett: nem szabad irreális megállapodást készíteni, csak azért hogy megállapodjanak. A munkáltatók bevételeit a kormány enyhítő javaslatai nem növelik, így bárajánlatukat sem tudják felfelé módosítani. Rolek elmondta: az ágazatokban kell megegyezni a szakmunkás minimálbér kérdéséről, ezek a tárgyalások azonban még nem kezdődtek el.

Herczog László a kormányoldalról elmondta: újabb ajánlatot nem kell tenni, marad a 6-6,5 százalék. "A kormány középen áll. A munkavállalói és a munkáltatói oldal között foglal helyet, a bérvitában a két oldalnak kell közeledni" - mondta Herczog.

Pataki Péter úgy látja, a helyi teljesítmény és az adott időpont dönt a bértárgyalásokban, nem a hosszú távú tervek és kilátások. Pataki szerint az adatok hosszú távon csak azt bizonyítják, hogy fokozatosan szakadnak le a keresetek. "Az ágazati tárgyalásoktól azt várjuk, hogy ne ideológiai vitát folytassunk, hanem tényeket kérünk" - mondta Pataki. A szakmunkás bérminimum kapcsán a munkavállalói képviselője javasolta: állapítsák meg, hogy ágazatonként ténylegesen hány embert és hány céget érint a dolog.

Pataki figyelmeztetett: jelentős változás történt a gazdaságban, ez rontotta a munkavállalók nettó pozícióját. "Azt gondoljuk a gazdasági környezet a munkáltatói oldalról is romlott, de nem ilyen súllyal" - mondta Pataki Péter.

"Most még nyugodt körülmények között tudunk tárgyalni, mert december elseje van, de december közepén, január elején ez már nem így lesz, mert a helyi bértárgyalások be fognak feszülni" - mondta a munkavállalók oldaláról Borsik János. "Ha nem akarjuk, hogy a tárgyalások nagyon elhúzódjanak és eredménytelenek legyenek, akkor változtatni kell a javaslatokon" - mondta Borsik.

Jövőre körülbelül 700 milliárd forint többletkiadással kell számolniuk a vállalkozásoknak, ez a reális keret - mondta a munkáltatók részéről dr. Rolek Ferenc. A munkavállalói oldal a szigorítások hatására felfelé módosította a követeléseket, ugyanakkor a munkáltatók lehetőségeit nagy mértékben lefelé tolta a kormány intézkedéscsomagja. Jelen pillanatban, a munkáltatók a 3,5-6 százalékos ajánlatot tartják megalapozottnak és reálisnak.

A kormányoldalról Herczog László szerint nem arról volt szó, hogy a kormány azt mondta: "De jól élnek a munkavállalók, kéne már valami megszorítás!" Felhívta a figyelmet, arra, hogy a rossz államháztartási helyzet nem szeptember elsején jött létre, tehát a feleknek nem a kormány intézkedéseire, kellene negatív körülményekként hivatkozni a vitában. Erre reagálva, Pataki Péter elmondta: nem a munkavállalók mérhetetlen hedonizmusa miatt tart ott a költségvetés ahol tart.

A felek konkrét számokról nem folytattak vitát, a tárgyalásokat várhatóan december 8-án folytatják.