A GDP 3,9 százalékkal bővült

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 3,8 százalékkal nőtt 2006 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A naptári hatás kiszűrésével a növekedési ütem 3,9 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Az első három negyedévben a gazdasági növekedés mértéke 4,2 százalék volt. Az előző negyedévhez képest a gazdasági növekedés 1 százalék volt a szezonálisan kiigazított adatok szerint. A magyar GDP növekedési üteme az utóbbi negyedévekben csökkenő mértékben, de továbbra is meghaladja az Európai Unióét.

A gazdasági növekedést termelési oldalról továbbra is elsősorban a feldolgozóipar és a pénzügyi tevékenység teljesítménynövekedése húzta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint. A GDP felhasználási oldalán a termékek és szolgáltatások kivitele továbbra is dinamikusan nőtt, míg a belföldi felhasználás kismértékben csökkent.

Az árutermelő ágazatok - mezőgazdaság, ipar és építőipar - hozzáadott értéke 4,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. Az ipar hozzáadott értéke 8,7 százalékkal emelkedett a feldolgozóipar jelentős teljesítmény-bővülésének következtében. A növekedést változatlanul elsősorban a gépipari és vegyipari ágazatok termelésének növekedése húzta. A teljesítmény-növekedés jelentős mértékben az exportértékesítés emelkedéséhez kapcsolódik.

Az építőipar teljesítménye 3,8 százalékkal esett vissza, amiben főként az út- és autópálya-építések volumenének csökkenése játszott szerepet.

A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke 2006 III. negyedévében 3,8 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokon belül a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág hozzáadott értékének 6,4 százalékos növekedése volt a legjelentősebb. Átlag feletti, 4,1 százalék volt a hozzáadott érték növekedésének üteme a szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ágban is, ami elsősorban a szállítás és raktározás teljesítményének bővüléséből adódott.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 0,8 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás pedig 5,5 százalékkal csökkent, így a végső fogyasztás nem változott.

A Magyarország területén történő fogyasztás bővülése lényegesen magasabb, 3,2 százalékos volt. Ez azért következett be, mert a külföldiek magyarországi fogyasztása dinamikusan emelkedett, míg a magyarok külföldön történő fogyasztása szerény mértékű növekedésnek indult a III. negyedévben.

A külkereskedelmi forgalom továbbra is dinamikusan növekedett, az export 15,4 százalékkal, az import ennél kisebb mértékben, 8,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül a szolgáltatások exportja még magasabb mértékben, 24,6 százalékkal, importja pedig 9,8 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom bővülése folytatódó cserearány romlás mellett következett be.