A Nyezaviszimaja Gazeta szerint az orosz katasztrófavédelmi tárcánál a Fehéroroszországot elkerülő vasúti olajszállítás biztonsági problémáit boncolgatták, úgy látva, hogy nincs elég megfelelően karbantartott tartály, ami fokozza a balesetveszélyt. (Moszkvai elemzők szerint az orosz olajat vasúton az ukrajnai Brodiba szállíthatnák, ahol már betölthetnék a Barátság Magyarországot és Szlovákiát ellátó, déli ágába. De kérdés, hogy mennyit tudnak szállítani, illetve lefejteni a tartálykocsikból.)
A Vedomosztyi megerősítette, hogy az állami Transneft csőmonopólium a szaktárcákkal együtt vizsgálja a Primorszk kikötőjébe vezető, balti vezetékrendszer éves kapacitásának 120 millió tonnára való növelését (a mostani 75 millió tonnáról). Ez Viktor Hrisztyenko energiaipari miniszter szerint 2-3 évet vehet igénybe.
Magyar szemszögből érdekesebb lenne egy olyan 200 kilométeres vezeték lefektetése ukrán területen, ami lehetővé tenné, hogy a Druzsba déli ága elkerülje Fehéroroszországot. De ezt az alternatívát csak az Alfa-Bank egy elemzője vetette fel.
A Vedomosztyi az orosz és a fehérorosz tárgyalási pozíciók "gyökeres eltéréséről" adott számot, noha már pénteken megállapodást terveztek.
Oroszország fenn akarja tartani az újévtől Fehéroroszországra is kiterjesztett olajexportvámját, amit pénzbeli támogatással kompenzálna négy éven át Minszk számára - írta az üzleti lap.
Fehéroroszország viszont ennek az exportvámnak a visszavonását követeli, cserében az Európának szánt orosz olajra kirótt tranzitdíj visszavonásáért.
Ez az exportvám ugyanis lecsapolja az (eddig vámmentesen kapott) orosz nyersolajból, fehéroroszországi finomítókban készült olajtermékek, nyugati eladásából befolyó jövedelmeket.
Egy 1995-ös vámuniós megállapodás szerint Oroszországot 85 százalék illette meg abból a vámból, amelyet Fehéroszország a szóban forgó olajtermékek nyugati exportja után beszedett. De ezt az exportvámot Fehéroroszország 1998-tól nem osztotta meg többé Oroszországgal, és 2001-ben felbontotta az osztozási megállapodást.
Fehéroroszország az olajtermék-exportvám megfelezését ajánlotta a vámuniós sémához való visszatérés keretében. Orosz tisztségviselők viszont azt mondták, hogy egy 70-30 százalékos osztozkodást tartanának elfogadhatónak.