Egyelőre nem lesz belföldi piacnyitás a vasúti személyszállításban az Európai Parlament korábbi elképzeléseivel ellentétben, miután a képviselő-testület kiemelte ezt az elemet a vasúti jogszabálycsomag tervei közül. Az EP közlekedési szakbizottsága korábban még a személyszállításra is kiterjesztette volna a liberalizációt (2017-ig, illetve az új tagállamoknál 2022-ig) a tagállamok álláspontjával szembemenve, ehhez azonban a plenáris ülésen nem volt meg a szükséges minősített többség - jelentette az EP sajtószolgálata. A csomagnak továbbra is része, hogy a nemzetközi személyszállítást 2010. január 1-jéig meg kell nyitni a verseny előtt. Az EP ezzel a korábbi 2008 helyett elfogadta a tagországok kormányainak elképzelését a 2010-es váltásról.
Egy másik jelentés azt javasolja, hogy a nemzetközi forgalomban garantált utasjogokat terjesszék ki a belföldön utazókra is. A képviselők szerint minden vasúton utazót megilletnek bizonyos minimális jogok, például az utasok információhoz való joga, a felelősségvállalás haláleset vagy sérülés esetén, illetve a mozgáskorlátozottaknak nyújtandó segítség. A parlament kompenzációs rendszert vezetne be továbbá a késések esetére. Egy-és két óra közötti késésnél a jegy 25, hosszabbnál 50 százaléka lenne a kárpótlás, de csak abban az esetben, ha a vasúttársaság tehető felelőssé a csúszásért.
A magyar képviselők közül Barsiné Pataky Etelka (Fidesz-MPSZ) szerint a liberalizáció "csak akkor lesz sikeres, ha gazdaságilag egészséges, logisztikailag felkészült, modern vasúti társaságok fogják nyújtani a szolgáltatást". A képviselőnő szerint ma nem ez a helyzet: az új, és egyes régi tagállambeli vasúti társaságok küzdenek a felhalmozott deficittel, a tagállamok pedig a konszolidáció problémájával. Az esetleges belső liberalizációt szerinte hatásvizsgálatnak kell megelőznie, és ennek minden esetben ki kellene terjednie az új tagállamok specifikumaira. Közleményében Barsiné azt is kifejtette: "e vasúti jogszabályok Magyarország számára - geopolitikai helyzetéből adódóan - a pozitívumokat megsokszorozzák, a Kárpát-medencében lévő üzleti pozícióját megerősítik".
Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) úgy vélte, hogy az új tagállamok jelentős államháztartási problémákkal küszködnek, ezért szerinte "csak az euró bevezetése után öt évvel tudjuk igaziból a teljes liberalizációt elfogadni, hiszen addig nem tudjuk úgy feltőkésíteni a vállalatainkat - amelyekben hatalmas vagyon van, és azt nem szabad elherdálni -, hogy ellent tudjanak állni a versenynek". A vasúton utazók jogairól szóló jelentés kapcsán Becsey azt mondta, tetszetős javaslatról van szó, de megvalósítása sokba kerül, ezért csak az euró bevezetése és a liberalizáció után kellene ilyen mértékű kötelezettségekkel terhelni a vasutakat.