Átjárhatóbbá tennék a bankrendszert

A pénzügyi szolgáltatók és szolgáltatások közötti váltás könnyebbé tételét, kötelező pozitív adóslista létrehozását és az ügyfelek jobb tájékoztatását javasolja a miniszterelnök által felkért bankszakértői bizottság. Olcsó alapbankszámlák kialakítását és a pénzügyi ismeretek középiskolai oktatást is kívánatosnak tartja a testület.

A bizottság szerdán este a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) honlapján hozta nyilvánosságra jelentését. A testület ajánlásai a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón is szóba kerülnek majd.

A bizottság álláspontja szerint több probléma is gátolja a hazai lakossági bankpiacon a verseny fokozását, ezek a piaci szerkezettel, a piac átláthatóságával, a fogyasztóvédelemmel, illetve a pénzügyi szektor közvetítő szerepének korlátozott voltával kapcsolatosak.

A verseny erősítése és az ügyfelek költségének mérséklése céljából a bizottság fontosnak tartja, hogy könnyebbé váljon a szolgáltatók közötti váltás. Ezért javasolják, hogy a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások érdekvédelmi szövetségei kezdeményezzék tagszervezeteiknél a folyószámla-váltás megkönnyítését, valamint a hiteltermékek közötti váltás menetének egyszerűsítését, azaz a hitelek előtörlesztésének és új hitelekkel való kiváltásának könnyítését.

Ezzel összhangban törvényi szabályozást szorgalmaznak a számlaszám-átirányítás feltételének megteremtésére. Létrehoznák a csoportos beszedési megbízások központi felhatalmazási rendszerét, amely lerövidítheti a megbízások bankok közötti átirányításának idejét.

A testület támogatja egy kötelező jellegű pozitív adóslista létrehozását.

A bizottság különösen fontosnak tartja a fogyasztók megfelelő tájékoztatását és a termékek, kamatok, díjak összehasonlíthatóságát. Az előírt hozam- és hiteldíj-mutatók alkalmazásának problémái miatt szükségesnek tartja, hogy a vonatkozó kormányrendelet módosítása és/vagy az érintett szolgáltatók önszabályozása egyértelművé tegye a mutatók számításának és közzétételének módját. Úgy látják, hogy a hiteldíjmutató számításáról és közzétételéről szóló kormányrendelet nem biztosítja minden esetben az ügyfelek egyénre szabott tájékoztatását (például a lakáshitelek esetében).

Az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos problémák miatt a bizottság támogatja a PSZÁF hitelezési ajánlásában a konkrét kamat, illetve díjelemhez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítási feltételek meghatározására vonatkozó áttekinthető, követhető igény megfogalmazását. Mivel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége jelentős piaci hatalmat teremt a pénzügyi szolgáltatók oldalán, a bizottság álláspontja szerint érdemes a kérdés jogi szabályozását újragondolni.

A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a bizottság hasznosnak tartja, hogy a PSZÁF rendszeresen termék-összehasonlítást segítő információkat közöl a honlapján. Úgy ítéli meg azonban, hogy a közzétételek hatásosságához megfelelő kommunikáció szükséges.

A pénzügyi kultúra terjesztése érdekében a bizottság támogatja a pénzügyi ismeretek középiskolai oktatását, illetve az alaptantervbe történő felvételét.

Célszerűnek látják újragondolni a fogyasztói panaszok kezelésének intézményrendszerét és gyakorlatát azzal a céllal, hogy - összhangban az EU vonatkozó vitarendezési direktíváival - alkalmazása hatékonyabbá váljon, és megszűnjenek az intézményi párhuzamosságok.

A bizottság megítélése szerint növelni kell az egyéni jogviták során alkalmazott békéltetés eredményességét. Ennek - a PSZÁF szakértői támogatása mellett - célszerű eszköze lenne, ha a hitelintézetek szakmai szervezetei arra ösztökélnék tagszervezeteiket, hogy komolyan vegyék a békéltető testületek eljárását és döntéseit.

A testület a pénzügyi kultúra fejlesztése, a készpénzkímélő fizetési módszerek elterjesztése érdekében kívánatosnak tartaná, hogy a hitelintézetek önkéntes megállapodással létrehozzák az olcsó alap-bankszámla konstrukciót a számlával nem rendelkező állampolgárok számára.

A kormány döntést hozhatna arról - megfelelő hatástanulmányok, az előnyök és hátrányok mérlegelése után - hogy állami juttatások kifizetését csak bankszámlára történő utalással lehessen a jövőben teljesíteni.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy a bankok önszabályozó módon kialakított magatartási formái és eljárásai sok problémára hatásosabb megoldást adhatnak, mint a jogszabályi kötelezések. A bizottság arra tesz ajánlást, hogy a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szakmai szövetségei alakítsanak ki minden tagszervezetükre kiterjedő magatartási kódexet, amely megoldásokat kínál a fogyasztói problémák kezelésére.

Javasolják, hogy a magyar pénzügyi hatóságok a fontosabb hiteltermékek és a pénzforgalom esetében dolgozzanak ki a lakosság eligazodását, választását megkönnyítő szabványokat, amelyeket a hitelintézetek önkéntesen - mintegy "minőségbiztosításként" - alkalmazhatnak.

A bizottság indítványozza, hogy amennyiben a fentiekben ajánlott önszabályozó eszközök egy éven belül nem jönnek létre, a pénzügyi kormányzat teremtse meg azokat a jogszabályi megoldásokat, amelyek alkalmasak az adott problémák kezelésére.