Az ügyvéd is kiszűrheti a hamis személyit

Tavasszal tárgyalja a parlament azt a törvényjavaslatot, amely csökkentené az okiratokkal való visszaélés lehetőségét. Az ügyvédek, a közjegyzők és a végrehajtók is ellenőrizhetnék ügyfelelik személyi adatait az országos központi nyilvántartásból.

A törvényjavaslat már 2005-ben napirenden volt, általános vitáját is lefolytatták, végül mégsem fogadta el a Parlament. Az eredeti javaslatot visszavonták, így több finomítás után új tartalommal kerül a képviselők elé. A tervezett szabályozással elsősorban azt kívánják elérni a jogalkotók, hogy a lakásbérlők, lakástulajdonosok hatékonyabban védekezhessenek a lakásmaffia ellen, illetve a jogi szabályozás jobban garantálja a jogügyletek biztonságát.

A tervezet miniszteri indokolása szerint az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések egyik tipikus elkövetési magatartása az okirathamisítás, amellyel az elkövető a lakás tulajdonosa nevében hamis vagy hamisított okmányok felhasználásával olyan tartalmú nyilatkozatot tesz, ami alapján a valóságnak nem megfelelő jogokat jegyeznek be, illetve tényeket jegyeznek fel az ingatlan-nyilvántartásba.

A hatályos jogszabályok az okirati formában létrejött szerződések megkötésénél a szerződés érvényességi kellékeként többek között ügyvédi ellenjegyzést, vagy közokirati formát követelnek meg, ezért az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében a törvényjavaslat a közjegyzői okiratszerkesztés, illetve az ügyvédi, közjegyzői eljárás szabályait is módosítja. Az ügyvéd az okirat ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat tartalma a felek akaratának és a jogszabályoknak megfelel, illetve, hogy az okiratban megjelölt fél az okiratot előtte, vagy helyettese előtt írta alá, illetve aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el. Az ügyvéd és a közjegyző a gyakorlatban a nyilatkozatot tevő fél személyazonosságáról az ügyfél által rendelkezésre bocsátott, aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból győződik meg. A felek által felmutatott okiratban szereplő adatok valódisága azonban nem ellenőrizhető az ügyletkötés helyszínén gyorsan és pontosan. Az elmúlt években jelentősen megnőtt az okiratokkal való visszaélések, valamint az ügyvédek, közjegyzők által készített okiratból eredő jogviták száma. A törvénymódosítások elfogadása esetén lehető válik, hogy az ügyvéd és a közjegyző a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartásaihoz elektronikus úton csatlakozva összevesse az ügyfél személyazonosításra szolgáló adatait a Hivatal nyilvántartásaiban szereplő adatokkal; így elkerülhetővé válik az elveszett, ellopott, megsemmisült, láthatóan hamisított, illetve a nyilvántartásban nem szereplő igazolványok felhasználása.

Tekintettel arra, hogy a személyazonosságot nem csak a személyi igazolvánnyal, hanem útlevéllel és fényképes jogosítvánnyal is lehet igazolni, a személyazonosság ellenőrzése érdekében a személyi adat- és lakcím-, a jármű vezető i engedély-, az úti okmány-, valamint az idegenrendészeti nyilvántartáshoz is csatlakozhatnak majd az ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók. Az idegenrendészeti nyilvántartásból az elveszett külföldi útiokmányok nyilvántartásába lehet majd betekinteni.

Ügyvédek

Az ügyvédi törvény módosítása értelmében az ügyvéd az ingatlanügyletek és egyes cégügyletek megkötése előtt az ügyfél személyazonosságának valódiságát a BM nyilvántartásából is ellenőrizheti. Ez a lehetőség egyrészt olyan ingatlanügyletekkel kapcsolatosan nyílik meg, amelyek vonatkozásában tipikusan felmerül az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések veszélye, így különösen a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, vételi jog, jelzálogjog keletkezését, módosulását, illetve megszűnését érintő ügyletek. Emellett az adatellenőrzés egyes cégügyletekre is kiterjed majd: a cég létesítő okiratának és a létesítő okirat módosításáról szóló okirat ellenjegyzésére, valamint a cégben fennálló vagyoni hányad átruházására vonatkozó szerződés elkészítésére.

A tervezet értelmében - az adatvédelmi követelmények miatt - az ügyvéd az ellenőrzés megkezdése előtt köteles a felet az ellenőrzés lehetőségéről, céljáról és módjáról, a közreműködés megtagadásáról, valamint az ellenőrzött adatok felhasználásáról írásban tájékoztatni. Amennyiben az ügyfél nem járul hozzá az ellenőrzéshez, akkor a nyilvántartásból csak az igazolvány érvényességére vonatkozó adatok kérhetők le. Ha azonban az ügyfél írásban hozzájárul az adatellenőrzéshez, akkor a benne foglalt adatok is ellenőrizhetők lesznek. Fontos garanciális szabály, hogy az ügyvéd köteles azonosításra alkalmas módon megjelölni és nyilvántartást vezetni arról a jogügyletről, amelyben az adatigénylés történt.

Abban az esetben, ha az ügyvéd arról győződik meg, hogy az okmányt jogosulatlanul használták fel, bejelentést kell tennie az illetékes rendőrkapitányságnál és meg kell tagadnia a közreműködést a jogügyletben. A bejelentéssel az ügyvédi titoktartás nem sérül.

Közjegyzők

A közjegyzők a személyi adatok ellenőrzése tekintetében ugyanolyan jogosultságokkal fognak rendelkezni, mint az ügyvédek. Az adatigénylési jogosultság fennállását, vagyis azt, hogy az adatigénylő valóban közjegyző vagy közjegyző helyettes, a nyilvántartást vezető hatóság ellenőrzi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus nyilvántartásából. Ehhez azonban külön törvényben kell megteremteni azt a központi nyilvántartást, amit a működő közjegyzőkről és helyettesekről az országos kamara vezet.

A törvényjavaslat értelmében a közjegyző valamennyi közjegyzői okirat elkészítésekor köteles lesz meggyőződni a fél személyazonosságáról, az igazolványának érvényességéről a nyilvántartásokban szereplő adatok lekérésével. Ezért a közjegyzők a jövőben akkor is kötelesek megtagadni a jogügyletben való közreműködést, ha az ügyfél nem szolgáltat adatot személyazonosságának megállapításához, vagy a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a rendelkezésre bocsátott adatokkal, vagy az igazolvány érvénytelen.

A törvényjavaslat szerint az adatellenőrzés során megismert adatok másolatát meg kell őrizni vagy az iratokhoz csatolni és elkülönítve zártan kezelni. A másolatot az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig kell tárolni, ezt követően meg kell semmisíteni. Az adatokat csak a bíróságnak, a büntető ügyben eljáró hatóságnak és a közjegyző tevékenységét ellenőrző területi kamarának lehet kiadnia.

Váci Tímea