Gyorsvasút 2010-től járhat Ferihegyre

Az államnak 2027-ig évente 3,5 milliárd, az utasoknak jegyenként 1500-2000 forintjába kerülne a Ferihegyi repülőtér új gyorsvasútja. A negyvenmilliárd forintos beruházás koncessziós tenderét a gazdasági tárca márciusban írná ki. Az első vonatok 2010-ben állhatnak be a légikikötő kettes terminálja alá.

A terv kész, már csak a kormánynak kell megadnia a szabad jelzést a Ferihegyi repülőteret a Keleti pályaudvarral összekötő gyorsvasút megépítéséhez. A Ferihegy expressz (Ferex) néven jegyzett beruházás a gazdasági tárca javaslata szerint magánbefektetők bevonásával, koncesszióban épülne meg. Az építés 2008-ban kezdődhetne. A közbeszerzési eljárásnak ugyanakkor elvben feledtetnie kellene a fiaskót: a MÁV immár egyéves késésben van a repülőtér egyes terminálja melletti vasútállomás átadásával - írja a Népszabadság.

A tervezett nyomvonalat kijelölték, ennek alapján a gyorsvasút építése mintegy negyvenmilliárd forintba kerül majd. Elvben ebből a pénzből kellene megoldást találni arra, hogy a Keleti pályaudvarról húszpercenként rendszeresen induló vonatok Kőbánya-Kispest és Ferihegy1 megállóhely érintésével 18 perces menetidővel eljussanak a repülőtér kettes terminálja alatti végállomásukra. Ehhez az építőknek a teljes hosszában 18,5 kilométeres vasútvonalból 11 kilométeren kell új pályát építeniük. Emellett gondoskodniuk kell az elektronikus jegyértékesítés feltételeinek megteremtéséről, automata kapuk kialakításáról, külön peronokról és végállomási létesítményekről.

Arra egyelőre nincs garancia, hogy a szaktárca költségbecslésével a projektre pályázó magánbefektetők is egyetértenek majd. Invesztíciójuknak mindenesetre a húszéves konceszsziós időszak alatt 2007 és 2027 között kellene megtérülnie. Méghozzá az állam által évente fizetett 2,8 milliárd forint, rendelkezésre állási díjból.

Fedezetet kellene találni továbbá a működtetési költségekre is - a vonatok közlekedtetése mellett a befektetőknek a csomagmegőrzésről, a hosztesz, valamint biztonsági szolgáltatásokról is gondoskodniuk kell. A magas színvonalú szolgáltatásokért azonban sokat nem kérhetnek: a jegyárakat 1500-2000 forintban maximálnák, holott a gazdaságilag indokolt jegyár elérné a 3000-4000 forintot. A kettő közötti különbséget a költségvetés jegyártámogatás címén fizetné.

Az előrejelzések szerint a repülőtéri gyorsvasútnak 2010-es indulási évében akár 4,5 millió utasa is lehetne. A szaktárca pénzügyi modelljében azonban erre az évre csak 900 ezer utassal számol, amihez a minisztériumi szakértők számításai szerint 4,2 milliárd forint árkiegészítés tartozna - ennyivel kellene pótolni a jegyárakból származó bevételt ahhoz, hogy a vasutat működtetni lehessen. Vagyis a rendelkezésre állási díjjal együtt az államnak 2010-ben mintegy hétmilliárd forintot kellene a Ferex kalapjába dobnia.

A várakozások szerint azonban csak az első év lesz ilyen drága a költségvetés számára. Az államot terhelő kiadások a koncessziós időszak alatt átlagosan nem haladják majd meg az évi 3,5 milliárd forintot. A Ferex utasforgalmának felfutásával párhuzamosan ugyanis a vasút üzemeltetője egyre nagyobb bevételhez jut majd, ami lehetővé teszi az árkiegészítés mérséklését. Méghozzá igen nagy lépésekben: 2014-ben már csak egymilliárd forint lenne a mérték, 2018-ban pedig akár teljesen meg is szűnhet. Így húsz évre elosztva átlagos összege mintegy 750 millió forint lenne - feltéve, hogy a számítások helyesek.

Akárhogy is lesz, a Ferihegyre tartóknak legalább májusig még biztosan nélkülözniük kell a vonatokat. A MÁV szerint a Colas Dunántúl Zrt.-nek szüksége lesz a hátralévő négy hónapra Ferihegy1 megálló peronjainak, és az állomás négy liftet is magában foglaló felüljárójának a megépítéséhez. Ez utóbbinál még az alapozás sem kezdődött el. Emellett egyelőre arra sincs egyértelmű válasz: a repülőtéri állomáson milyen vonatok állnak majd meg.