Magyarország dönthet a gm-kukoricáról

A EU környezetvédelmi miniszterei kedden minősített többséggel Magyarországnál hagyták a génmódosított (gm) kukorica köztermesztésének engedélyezési jogát, ezzel leszavazva az Európai Bizottság (EB) indítványát.

A magyarországi zöld szervezetek történelmi jelentőségűnek értékelik a döntést, a Magyar Biotechnológiai Szövetség viszont sérelmezi, hogy a döntésnek látszólag politikai, és nem szakmai okai voltak.

Keddi találkozójukon a miniszterek egyebek között arról szavaztak, hogy az EB javaslatára kényszerítsék-e Magyarországot a génmódosított (gm) kukorica köztermesztésének engedélyezésére, vagy a bizottsági indítvány leszavazásával megengedjék-e a 2005-ben bevezetett moratórium fenntartását. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter elmondta, hogy a tilalom fenntartásához a tagországok 345 szavazatából legalább 255-öt kellett megszerezni, ehhez képest 272 voks érkezett.

A miniszter beszámolt arról, hogy a moratórium megerősítését Anglia, Hollandia, Svédország és Finnország utasította el. Románia az erőteljes magyar lobbi ellenére tartózkodott az ügyben, viszont Csehország és Portugália az eddig képviselt álláspontjukkal ellentétben támogatták Magyarország törekvését.

A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége keddi közös közleményükben üdvözölte a kormány "komoly erőfeszítéseit". Ugyanakkor nehezményezik, hogy Románia a múlt heti államfői, illetve miniszteri találkozókon megbeszéltek ellenére mégsem támogatta Magyarországot.

Persányi Miklós hangoztatta: "a keddi szavazás eredményeként a gm-növények engedélyezése ügyében jó darabig nem lesz probléma Magyarországon". Utalt arra, hogy a tilalom feloldását kezdeményező Európai Bizottság a jövőben várhatóan változtat a gm-növények engedélyezésén, ugyanis Magyarországon kívül több más tagállam is ellenzi az új technológia alkalmazását.

A zöld szervezetek közleményükben úgy fogalmaznak, hogy az EB "újabb pofont kapott a tagállamoktól". Az EB az osztrák tilalom decemberi megvédése után, a magyar sikerrel már kénytelen tudomásul venni, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a tagországok elutasító hozzáállását a génmódosított terményekhez - áll a dokumentumban.

A Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ) közleményében sérelmezi, hogy a miniszterek döntésének látszólag politikai, és nem szakmai okai voltak. Az érdekképviselet utal arra, hogy Spanyolország, Portugália, Franciaország, Németország, Csehország, és Szlovákia mind támogatta Magyarországot a tilalom fenntartásában, holott mindegyik tagállam saját hazájában engedélyezi a gm-kukorica köztermesztését. Az MBSZ szerint szakmai alapon kellett volna dönteni, bízva az EU élelmiszerbiztonsági hivatalának (EFSA) értékeléseiben. Ezek során a szervezet a gm-kukoricát biztonságosnak találta mind a fogyasztókra, mind a környezetre nézve. A döntéssel a miniszterek megfosztották a magyar gazdákat egy hatékony és a környezetre nézve kíméletes mezőgazdasági technológia választásának lehetőségtől - áll a közleményben.

A miniszterek tavaly ősszel már voksoltak a kérdésben. A tilalom fennmaradására akkor is többen szavaztak, ám a szükséges - úgynevezett minősített - többség nem jött össze, ezért került most újra napirendre a téma. Amennyiben Magyarországnak most sem sikerült volna kétharmados többséget szereznie, a brüsszeli bizottság utasítására két héten belül köteles lett volna engedélyezni a gm-növények vetését.

Az MBSZ közlemény szerint a szavazásban érintett gm-kukorica-fajtákat 1997 óta termesztik. Biztonságát nagyszámú vizsgálat és az elmúlt tíz év 50 millió hektár feletti vetésterülete támasztja alá. Az idén az európai vetésterület jelentős, 30 százalék körüli növekedése várható.

Persányi Miklós kitért arra, hogy az uniós zöldminiszterek kedden szavaztak egy génmódosított szegfűfajta engedélyezéséről is. A miniszterek többsége elutasította az indítványt, ám minősített többség hiányában még napirenden marad a téma.