A kiigazítás miatt nincs kedvezményes áfa

A kormány 2006-ban lehetőséget kért - és kapott - az EU-tól arra, hogy bizonyos szolgáltatásokra kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot vessen ki, de ezzel a kiigazítás miatt végül nem élt, és az elkövetkező két évben vélhetően nem is fog - írja a Napi Gazdaság.

Az áfatörvényhez a múlt héten a parlamenthez benyújtott módosító javaslatával a tavalyi év egyik népszerű kampánytémáját vette elő Mádi László. A fideszes képviselő az otthonteremtés elősegítése érdekében a kedvezményes (5 százalékos) áfakörbe sorolná a magánlakások felújításához és javításához kapcsolódó szolgáltatásokat, illetve a szociálpolitika keretében végzett lakásépítést.

A kormány még tavaly márciusban küldte el kérelmét az Európai Bizottságnak (EB) arról, hogy mely szolgáltatási tevékenységi körben alkalmazna kedvezményes áfakulcsot az EU áfairányelvének K melléklete alapján. Az EB nyáron rábólintott arra, hogy Magyarországon a magánlakások felújítása kapcsán felmerülő munkadíjak, a házi gondozás, valamint kisebb javítási szolgáltatások (kerékpár-, cipő- és ruhajavítás, -igazítás) esetén 2010 végéig 5 százalékos áfakulcsot alkalmazzanak.

A Brüsszeltől kapott engedély alapján az említett szolgáltatások tekintetében adott a lehetőség a kedvezmény bevezetésére, de a kiigazítás miatt azt egyelőre nem lehet kihasználni - mondta lapunknak Kékesi Tibor. A szocialista képviselő szerint az ügyről lehet beszélni, de konkrét lépésekre csak a konszolidációs időszakot követően kerülhet sor. A pénzügyi tárca számításai szerint a kedvezmény 15 milliárd forintos kiesést jelentett volna a tavalyi költségvetésben.

A szociális lakásépítéssel kapcsolatos kedvezmény bevezetésére az áfairányelv másik melléklete alapján lenne lehetőség, de előbb meg kellene határozni a szociális célú lakásépítés fogalmát is. Utóbbit egyébként nemcsak a több tíz milliárdba kerülő áfakedvezménnyel lehet támogatni, hanem uniós pályázati forrásból is - mondta Szabó Lajos, az MSZP költségvetési munkacsoportjának elnöke.

Mádi indoklása szerint az átsorolás valójában nem többletkiadást, hanem bevételt jelenthetne a költségvetésnek, mivel az építőiparban emelkedne a bevallott munkák aránya. Ezzel párhuzamosan azonban a szolgáltatások ára is emelkedne az adószakértők szerint, hiszen a vállalkozónak így nem csak az áfát kell megfizetnie, ha számlát kérnek tőle, hanem a társasági és iparűzési adót, valamint adott esetben a munkások járulékterheit is.