A versenyképességi index (VEX) 2006 harmadik negyedévében mind az öt közép-európai országban, így Magyarországon is jelentősen javult, az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) értéke a 2006. első félévi zuhanása után, a harmadik negyedévben kissé emelkedett, a negyedikben pedig romlott - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten. Míg a versenyképességi index az elmúlt időszakban folyamatosan javult, addig az üzleti környezeti index 2006 második negyedévétől kezdve az átlag alatt mozog - hangsúlyozta Vértes.
A mintegy 400 kis- és középvállalkozás és nagyvállalat megkérdezésével, a Microsoft Magyarország Kft. támogatásával, a GKI által készített felmérés szerint a VEX értéke tavaly a harmadik negyedévben 124 pont körül volt, egy évvel korábban 118 ponton állt. Az ÜX tavaly az utolsó negyedévben 32 pont körül alakult, 2005 azonos időszakában 75 pont volt. A GKI által negyedévente publikált VEX olyan összetett mutató, amely a vizsgált országok (Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Lengyelország) nemzetközi versenyképességét alakító három fő tényezőt tartalmazza. Így a makrogazdasági teljesítményt, a munkatermelékenységet és a relatív költség-versenyképességet.
A makrogazdasági teljesítmény Csehországban és Magyarországon szerényen, a többi országban dinamikusan, Szlovákiában kiugró mértékben javult - mondta a GKI elnöke. Ez elsősorban az élénk európai konjunktúra és az adott ország belső keresletének dinamikus bővülésére épül. A termelékenység tavaly a harmadik negyedévben is Szlovákiában és Magyarországon alakult a legkedvezőbben. Szlovéniára stagnálás, Csehországra és Lengyelországra számottevő javulás volt jellemző. A GKI szerint a magyar VEX azért javult, mert a termelékenység - főleg az iparban - kiugró ütemben nőtt.
Az üzleti környezetindex négy összetevője közül egy javult, három pedig kis mértékben romlott - mondta Vértes András. A javulás az üzleti környezet megítélésben következett be. Az állami szabályozás kiszámíthatatlansága, az üzleti infrastruktúra, és az e-gazdaság megítélése romlott.
Az elmúlt évben több mint 15 százalékkal nőtt annak a valószínűsége Magyarországon, hogy a cégek fizetésképtelenné válnak, 2006-ban a vállalkozások 3,15 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit a Coface Hungary számításai szerint. Tavaly Magyarországon az 1 264 000 regisztrált vállalkozás közül a 700 000 magánvállalkozó 12,5 milliárd forint veszteséget termelt, és az 550 000 társas vállalkozásnak csupán 40 százaléka nyereséges. A Coface Hungary által vizsgált cégeknek csupán 30 százaléka rendelkezik növekvő árbevétellel, összesen Magyarországon 30 000 vállalkozás mondható önmagában hitelképesnek - mondta el Mikael C. Szabó, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója szerdán Budapesten.
A Coface Hungary adatai alapján egy számla átlagos kiegyenlítése ma már elérte a 100 napot. Magyarországon a kiállított számlák 2,9 százaléka soha nem kerül kiegyenlítésre, a hitelbiztosító ügyvezetője szerint ez az arány az év végére 3 százalék fölé emelkedhet. Ennek ellenére Magyarországon csupán 400 cég használ hitelbiztosítást, és csak 900 vásárol rendszeresen hitelminősítést, a kinnlevőségek kevesebb mint 2 százaléka kerül csak behajtó céghez. A társaság ügyvezetője elmondta, forgalomarányosan a hitelbiztosítás költsége 3-4 ezrelék a vállalatok számára.