A miniszter szavai szerint a konvergenciaprogram tiszteletben tartása mellett úgy próbálják a magyarországi adórendszert átalakítani, hogy szélesebb bázison tudjanak adót szedni, az adórendszer jobban támogassa a növekedést és a versenyképességet, járuljon hozzá a foglalkoztatottság növekedéséhez. Cél, hogy a módosítás csökkentse az élőmunka terheit.
Koalíciós egyeztetés folyik arról, hogy az ingatlant, illetve a vagyont terhelő adók bevezetése egy adóreform-koncepción belül valósuljon meg, önmagában az egyes részeket nem szeretnék megváltoztatni - mondta a miniszter.
A miniszter több felmérésre hivatkozva elmondta: a vállalkozások problémái alapján az adó- és járulékterhek csökkentése mellett javítani kell az üzleti környezet kiszámíthatóságát, mérsékelni kell a jogi és adminisztrációs terheket és javítani szükséges a finanszírozhatóságot.
A kormány új kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepciója 2007-től 2013-ig szól. Ezt az indokolja, hogy az EU következő 7 éves ciklusában közvetlenül 1000 milliárd, közvetetten 3000-4000 milliárd forint jut vállalkozások fejlesztésére.
A Széchenyi-kártya konstrukcióban kihelyezett hitel összege mára eléri a 100 milliárd forintot és 22 500 vállalkozó finanszírozási képességét javították ilyen módon - mondta Kóka János.
Vállalkozásfejlesztésre jelenleg a mikrohitel alapban 14 milliárd forint áll rendelkezésre, a Széchenyi-kártya évente 100-120 milliárd forint hitel kihelyezését teszi lehetővé, a Sikeres Magyarországért vállalkozásfejlesztési program 330 milliárd forintos kihelyezett, illetve kihelyezhető tőkeállománnyal bír, és 80 milliárd forint állami tőkeforrás áll a kisvállalkozások rendelkezésére.
Valamennyi olyan korábbi program, amely elsősorban kamattámogatásra épült, kivezetésre kerül. Példaként említette, hogy a Széchenyi-kártya kamattámogatása folyamatosan csökken. Hasonló a helyzet a Lánchíd Faktoring programmal, amelyet kivezetnek, és helyébe más, az unió által támogatott programok lépnek.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban a prioritásokra 2007 és 2013 között 564 milliárd forint, a kkv-kat fejlesztő pénzügyi eszközök keretében pedig 168,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen belül kutatás-fejlesztésre több mint 250 milliárd forintot, vállalkozások komplex fejlesztésére 220 milliárd forintot, modern üzleti környezet erősítésére közel 90 milliárd forintot különítettek el.
Kóka János közölte: a Magyar Fejlesztési Bankon belül létrehozták a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-t, amelyben megvalósul az egyablakos rendszer az uniós vállalkozásfejlesztési forrásokkal összefüggésben.