A hazai tőkepiacon csak elvétve akadnak - nyilvánosságra került - bennfentes ügyletek, és rendszerint azokat is csak csekély összegű pénzbírsággal sújtják. Pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a tőkepiaci törvényben (tpt.) bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás alatt nevesített jogszabályok megsértéséért százezer forinttól százmillió forintig vagy a kimutatható vagyoni előny legfeljebb 400 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki - sőt a tpt. alapján más hatóságnál is eljárást kezdeményezhet.
Az elmúlt hónapban azonban jelentős bírságot, összesen 27 millió forintot szabtak ki Pannonplast-részvényekkel kapcsolatos bennfentes kereskedelem kapcsán. A PSZÁF vizsgálata megállapította, hogy a tőzsdei cég igazgatóságának elnöke, Bokorovics Balázs 2006. augusztus közepén kezdeményezte, hogy Gyimóthy Dénes, a Pannonplast gazdasági igazgatója készítse el a társaság vagyoni helyzetértékelését.
A dokumentum augusztus 19-ére lényegében el is készült, ennek alapján augusztus 28-án hivatalos közleményként közzé is tette a cég, hogy az egy részvényre jutó saját vagyon nagyságát 4500-4700 forint közötti összegre becsüli. (Másnapra a kibocsátó saját kérésére fel is függesztették a kereskedést, a papírokat a tőzsde egy másik, a becslést részletesebben is taglaló bejelentést követően, augusztus 29-én 14 órától engedte vissza a parkettre.) A tőzsdei árfolyam a bejelentés előtt még 3200-3300 forint között mozgott, míg utána természetesen - látva a "kincstári optimizmust" - mintegy 10 százalékkal megugrott a kurzus.
A felügyelet ugyan négy személyt bírságolt meg, de ez valójában két részre bontható. Szabó Balázs vezérigazgatót és a már említett Gyimóthy Dénes gazdasági igazgatót egyaránt 3-3 millió forintra büntették. A PSZÁF kettőjük esetében azt kifogásolta, hogy a vállalatnál működő részvényopciós program által biztosított 84 ezer darab törzsrészvény elszámolását a fenti információk birtokában augusztus 24-én kezdeményezték. (A lehívott csomagot egyébként 3265 forintos átlagáron értékesítették - Gyimóthy 3 ezer darabbal többet -, majd annak megfelelő mértékben határidős vételi kontraktust nyitottak 3361 forintos átlagáron 2006. decemberi határidőre.)
A felügyelet elismerte, hogy a fenti tranzakciók előkészítését már korábban elkezdték, de úgy ítélték meg - mint az tőkepiaci gyakorlattal és szaktudással rendelkező szakemberektől elvárható lett volna -, hogy a számukra egyébként nyitva álló, bennfentes információ birtoklásával nem érintett időszakban kellett volna elvégezni a tőzsdei műveleteket.
A felügyeleti határozatban csak J. B. monogrammal jelölt személyt - aki egyébként Juhász Attila igazgatósági tag közeli rokona - viszont 18 millió forintos bírsággal sújtották. A kifogásolt tranzakcióban J. B. augusztus 24-én 29 648 darab Pannonplast-részvényt vásárolt 3155 forintos átlagáron, majd egy héttel később, augusztus 31-én 29 ezer darabot eladott 3659 forinton. Az ügylettel mintegy 14,6 millió forint nyereségre tett szert. A PSZÁF úgy ítéli meg, hogy a vizsgált tőzsdei ügyletekkel J. B. célja kifejezetten saját számlára történő haszonszerzés volt, amelyre az alapot az általa is ismert bennfentes információ árfolyamfelhajtó hatása szolgáltatta. Emiatt Juhász Attilát is külön 3 millió forintra bírságolta, mivel bizonyítottnak látta, hogy összefüggés van az árfolyam-befolyásolásra alkalmas információkhoz való hozzájutás és rokona tranzakciója között.
Bokorovics Balázs úgy nyilatkozott, hogy a Pannonplast-vezetés és maga a társaság is kétli, hogy az érintett üzletkötések kimerítették volna a bennfentes kereskedelem tényét. Ehhez a jogi támogatást is megadják, mivel a PSZÁF álláspontját nem tartják megalapozottnak.