Megkeresik, aki nem fizet tb-járulékot

Az OEP 150 ezer olyan embert talált, akinek - szerinte - soha nem volt jogosultsága térítésmentes egészségügyi ellátásra. Másokkal is megeshet azonban, hogy a nyugdíj kiszámításához fontos szolgálatiidő-nyilvántartás is hiányos. Ők, ha már a mulasztást elkövető egykori munkaadó sem létezik, tanúkkal igazolhatják valamikori munkaviszonyukat.

Valószínűleg 150 ezer ember él az országban, akinek soha életében nem volt egészségügyi biztosítási jogviszonya az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nyilvántartása szerint, vagyis nem fizettek jövedelmük után járulékot, vagy ha fizettek is, munkaviszonyukat nem jelentették be. Ők erről április elején kapnak levelet az OEP-től, majd további 850 ezer embernél csönget a postás hasonló küldeménnyel. Az év végéig kell tisztázni, hogy ki, milyen címen jogosult a térítésmentes egészségügyi ellátásra (például munkavállalók, nyugdíjasok, munkanélküliek, gyesen lévő szülők). Az OEP-et csak az érdekli, hogy 2008 januárjától, milyen jogcímen finanszírozza majd az egészségügyi ellátását - írja a Népszabadság.

Nagyobb gondot okozhat azonban a rendezetlen biztosítási jogviszony a nyugdíj esetében, az öregségi és egyéb nyugdíj jellegű ellátásokat ugyanis részben a jogosultsági idő alapján állapítják meg. Nem árt élni a gyanúperrel: ha valakinek az adatai az OEP rendszerében nem láthatók, előfordulhat, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) nyilvántartásában sem pontosan az szerepel, aminek kellene. Ez később, a nyugdíjba vonuláskor okozhat komoly kellemetlenségeket, így mindazoknak, akik most levelet kapnak az OEP-től, érdemes a nyugdíjbiztosítónál érdeklődniük: mi tartozik bele a nyilvántartásuk szerint az illető szolgálati idejébe, s esetleg mi hiányzik. A hiányzó jogosultságot ugyanis annál nehezebb lesz igazolni, minél hosszabb az azóta eltelt idő.

Arra is akad példa, hogy valakinek akár több tíz éve is hiányzik a nyilvántartásból, holott úgy tudta, bejelentett állása van - állítja a Népszabadság. Az egészég- és a nyugdíjbiztosító munkatársai szerint ez úgy történhetett meg, hogy a munkáltatók nem jelentették be az illetőt, vagy valamiféle adatrögzítési hiba történt. A társadalombiztosítási jogviszonyok adathalmaza ugyanis nem kevés átalakítást élt át az utóbbi évtizedben.

Amennyiben az OEP-nél hiányzik a jelenlegi jogviszony, a megyei egészségbiztosító pénztárnál kell igazolni, hogy az illető történetesen nappali tagozatos egyetemista, nyugdíjas, munkanélküli vagy munkavállaló valahol. Utóbbi eset elvileg nem okoz különösebb nehézséget munkaszerződés vagy munkáltatói igazolás birtokában - a biztosító ennek alapján felszólítja a munkáltatót a bejelentésre. A feketén foglalkoztatottak pedig vélhetőleg választhatnak: hosszas jogi procedúrába kezdenek jogviszonyuk fehérítése végett, vagy munkanélküliként regisztráltatják magukat, esetleg nyilatkoznak az APEH-nek, hogy például eddig nagykorú eltartottak voltak, s januártól megfizetik a minimálbér alapján a kilencszázalékos egészségbiztosítási járulékot, ami havi hatezer forint. Az adóhatóság figyelmét persze az utóbbi esetben is felhívhatják magukra.

Más a helyzet a szolgálati idő esetében. Itt azoknak lehet nehezebb dolguk, akik ma már nem létező cégnél dolgoztak, amely be sem jelentette őket. Akik így jártak, tanúkkal bizonyíthatják a nyugdíjbiztosító előtt, hogy a nevezett cégnél dolgoztak a kérdéses időszakban. Ezzel azonban csak a jogszerző időszakot lehet megnyugtatóan tisztázni, azt már nem, mennyit is keresett akkor az illető: hivatalos papírok híján, az ily módon utólag igazolt időszakoknál csak a minimálbér összegét veszi figyelembe a nyugdíjbiztosító. Persze nem lehet készpénznek venni, hogy valaki automatikusan igazolást nyer két tanú által - az ONYF munkatársai ugyanis ellenőrzik: annak, aki munkatársként tanúskodik, volt-e az adott cégnél bejelentett munkaviszonya, vagy kezdeményezett-e hasonló eljárást, ha esetleg már nyugdíjaskorú.