A Liga Szakszervezetek (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) a köztársasági elnökhöz fordul a fizetett szabadságok kiadásának ügyében - derül ki a szakszervezeti szövetségnek [origo]-hoz eljuttatott közleményéből.
A parlament március 26-i ülése elfogadta azt a törvényt, amely szerint csak az alapszabadság egynegyedének tárgyévben történő kiadása kötelező, ezzel a munka törvénykönyve szerint a munkavállaló rendelkezik. A rendes szabadság fennmaradó része a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt - különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében - az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig adható ki. Különös gazdasági érdekre hivatkozással a rendes szabadság egynegyede vihető át a következő évre.
A Liga Szakszervezetek véleménye szerint a törvény szövege lehetővé teszi, hogy a munkáltatók kijátsszák a szabályozást, és érdekeiknek megfelelően használják fel a munkavállalók szabadságát. A szervezet rámutat: a munkavállalók alkotmányban elismert, rendszeres fizetett szabadsághoz, illetve pihenéshez való joga maradéktalanul csak akkor érvényesülhet, ha a munkáltató gondoskodik a szabadság tárgyévben történő kiadásáról, és ettől sem kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozással, sem kollektív szerződés rendelkezése alapján nem térhet el - fogalmaz a közlemény.
A szervezet megítélése szerint a törvényjavaslat elfogadása aránytalanul korlátozza a munkavállalók rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos alapjogát, mint ahogy erre az Alkotmánybíróság korábban felhívta a figyelmet. (Az Alkotmánybíróság 74/2006. számú határozata alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a munka törvénykönyve szabadság kiadására vonatkozó egyes rendelkezéseit.)
A Liga Szakszervezetek kéri a köztársasági elnököt, hogy a törvény aláírása előtt vegye tekintetbe: a szabadságok kiadását érintő törvénymódosítás tovább növelné a munkavállalók kiszolgáltatottságát és a munkajog területén tapasztalható jogbizonytalanságot, s amennyiben osztja a szervezet álláspontját, fontolja meg az államfői vétó lehetőségét.