Megszüntetik a körbetartozási láncokat

A körbetartozások mérséklését tűzte ki célul az a javaslatcsomag, amelyet hamarosan az Országgyűlés elé terjeszt a kormány. A vállalkozói láncolatban hátrébb lévő kis- és középvállalkozások számára hatékony szabályokat kell alkotni ahhoz, hogy biztosan hozzájussanak pénzükhöz a fővállalkozótól - olvasható a Kormányszóvivői Iroda tájékoztatójában.

A körbetartozás nagysága 200 milliárd forintra becsülhető a magyar gazdaságban, amelynek csaknem fele az építőiparban halmozódott fel. Az Országgyűlés tavaly decemberben döntött úgy, hogy a jelenség orvoslására komplex vizsgálatot, szakmai és társadalmi egyeztetést kell elvégezni. Nyolc minisztérium és tizenkét szakmai szervezet vett részt abban a munkacsoportban, amely a kormányzat felkérésére megalkotta a körbetartozások visszaszorítását szolgáló törvénycsomag tervezetét. Az előterjesztés a csődeljárásról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a polgári törvénykönyv módosítására tesz javaslatot, de tartalmaz hosszabb távú elképzeléseket is.

A felszólítás után fizetni kell

A csődtörvény módosítására tett javaslat szerint, amennyiben a fizetési határidő, illetve az azt követő 15 nap eredménytelenül telik el, vagyis az adós nem vitatja (esetleg elismeri) de mégsem egyenlíti ki a tartozást, akkor beállnak vele szemben a felszámolási eljárás megindításának a feltételei. Annak érdekében azonban, hogy a törvény kizárja a követelésbehajtási célú felszámolási kérelmeket, a módosítás továbbra is rögzíti, hogy a hitelező köteles írásban felszólítani az adóst a teljesítésre. A felszólítás kézhezvételéhez azonban a tervezet a jelenlegi szabályoktól eltérő jogkövetkezményeket fűz - olvasható az előterjesztés miniszteri indokolásában.

Az adósnak csak a fizetési felszólítás kézhezvételét megelőző napig lesz lehetősége arra, hogy a tartozást vitassa. A hitelezői felszólítás kézhezvételének időpontjában ugyanis a felszámolási eljárás vonatkozásában jogvesztő módon elesik a vitatás jogától. A felszámolási eljárás megindítását ekkor már csak a követelés kiegyenlítésével kerülheti el. A törvénytervezet rögzíti azonban, hogy az ilyenkor történő teljesítés nem minősül a tartozás elismerésének, így az adós a teljesítést később polgári perben visszakövetelheti. Amennyiben a fizetési felszólításra teljesítés nem történik, úgy a továbbiakban nincs már jogszabályi akadálya a felszámolási kérelem benyújtásának. A jogszabály előkészítőinek álláspontja szerint a fenti módosítás lehetővé teszi a mulasztást elkövető, gondatlan, rosszhiszemű adósokkal szembeni hatékony fellépést. Ugyanakkor nem zárja ki a gondatlan, de jóhiszemű adósok visszaperlési jogát.

Újabb csődeljárás két éven belül is

A jelenlegi szabályok előírják, hogy két éven belül az adós újabb csődeljárás iránti kérelmet nem nyújthat be, ha a korábbi eljárás során fizetési haladékban részesült. A csődeljárás azonban egyértelműen az átmeneti fizetésképtelenség kezelésére szolgál, így annak újbóli megindítását célszerű lehetővé tenni akkor, ha az adós a korábbi eljárásban felmerült követeléseket már kielégítette. A hatályos rendelkezések szerint az adós legfőbb szervének az előzetes hozzájárulása szükséges a csődeljárás megindításához. Az esetek többségében azonban a legfőbb szerv döntésének a meghozatala jelentős időt vesz igénybe, így a törvénymódosítást kidolgozó szakemberek álláspontja szerint indokoltnak látszik az egyetértés utólagossá tétele.

A fizetési haladékhoz a hitelezők egyetértése szükséges. A törvényben rögzített 90 napos moratórium ellenben kifejezetten ellentétes a lánctartozások és a körbetartozások visszaszorításának a szándékával, ezért a javaslat szerint a haladék a jövőben rövidebb, legalább 60 napos határidőre szólhat. A moratórium felső korlátja ellenben 120 nap lenne. Ezen felül ugyanis tényleges fizetésképtelenség jöhet létre. Ennek az állapotnak a védelme pedig már nem tekinthető indokoltnak.