Megszüntetik a körbetartozási láncokat

A körbetartozások mérséklését tűzte ki célul az a javaslatcsomag, amelyet hamarosan az Országgyűlés elé terjeszt a kormány. A vállalkozói láncolatban hátrébb lévő kis- és középvállalkozások számára hatékony szabályokat kell alkotni ahhoz, hogy biztosan hozzájussanak pénzükhöz a fővállalkozótól - olvasható a Kormányszóvivői Iroda tájékoztatójában.

A közbeszerzési törvény tervezett módosítása értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívását csak akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet a rendelkezésére áll. A közbeszerzés keretében kialakuló körbetartozások egy része a teljesítési igazolások hiányos szabályozására vezethető vissza. Ennek megszüntetésére azt javasolja a tervezet, hogy a teljesítéstől, vagy az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles legyen az ajánlattevő az igazolást kiadni vagy annak megtagadásáról írásban nyilatkozni.

Az építési szerződések esetében a teljesítés elismerése általában átadás-átvételi eljárás keretében történik. Az ajánlatkérő kötelezettsége lesz ezért, hogy az átadás-átvételi eljárást a készre jelentést követően, a szerződésben meghatározott határidőn belül megkezdje. Abban az esetben, ha a határidőt az ajánlatkérő több mint 15 nappal elmulasztja, a teljesítésigazolást a jövőben a szerződéses partner kérésére kötelezően ki kell adni. Fontos szabály, hogy a fizetés megtörténtét, illetve annak megtagadását a szerződéses láncolat tagjainak az értesítése céljából az ajánlatkérő honlapján közzé kell tenni.

Jelzálog az építés vállalkozó javára

A törvénytervezet parlamenti elfogadásával a megrendelő külön hozzájárulása nélkül is lehetőség nyílik jelzálogjog alapítására az építési szerződés vállalkozója számára, A polgári törvénykönyv jelenlegi szabályai szerint zálogjog illeti meg a vállalkozót a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében kerültek a birtokában. Ez a szabály azonban nem nyújt kellő fedezetet az építési vállalkozó díjkövetelése számára, aki - bár a megrendelő ingatlanán jelentős értékű építési beruházást végez - az ingatlanon a fenti szabály értelmében zálogjogot azért nem szerezhet, mert ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához pedig az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Indokolt tehát, hogy az építési vállalkozók számára a szerződésből eredő követeléseik kielégítésére a törvény valóban hatékony eszközt biztosítson törvényes jelzálogjog formájában.

A tervek szerint a jelzálogjog az építési-szerelési szerződéssel érintett ingatlanra történő bejegyzéssel jönne létre. A bejegyzésnek kizárólag két előfeltétele volna, maga a vállalkozási szerződés, valamint a vállalkozó bejegyzési kérelme.

Farkas Katalin