Pénzügykutató: A hiánycél elérésére "mérget lehet venni"

A magyar gazdaság 2007-ben 2,5 százalékkal nő, az infláció 6,6 százalék lehet, miközben a GDP-arányos eredményszemléletű államháztartási hiány a tavalyi 9,7 százalék után az idén 6,3 százalékra csökken - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa a keddi tájékoztatón.

Helyreállítási periódus után, reformok segítségével átépítési pályára helyezte a kormány a magyar gazdaságot 2006-ban, ami már meghozhatja a fenntartható növekedést - jellemezte a tavalyi évet Petschnig Mária Zita. Véleménye szerint a stabilizáció akkor lett volna "karakterisztikusabb", ha a szükséges terheket nem egyenlő arányban osztja meg a kormányzat a vállalkozói szféra és a lakosság között, azaz a vállalkozók megtarthatják a már megszavazott könnyítéseket. Ebben az esetben azonban a 20 százalékos áfakulcsot 22-23 százalékra kellett volna emelni, ami nagyobb inflációval járt volna együtt.

"Az eredményszemléletű államháztartási hiány GDP-arányosan 6,3 százalék lesz, ami némileg jobb a 6,7 százalékos kormányzati prognózisnál" - mondta a Pénzügykutató főmunkatársa.

A tervezett hiánycél elérésére "akár mérget is lehet venni" - jelezte Antal László. A Pénzügykutató konjunktúrajelentésének elkészítésében közreműködő közgazdász szerint a Pénzügyminisztérium tárgyalási pozíciója a 2007. évi költségvetés kialakításakor igen erős volt, ráadásul a bevételeket, elsősorban az áfát egy kissé még alá is tervezték annak érdekében, hogy a tervezett hiánycél biztosan megvalósuljon. Egyébként pedig "a kiigazítás alatt a reform zavartalanul folyik" - fogalmazott Antal László, utalva az egészségügyi reformra.

A külkereskedelmi mérleg jelentősen javul az idén. A behozatali többlet 700 millió euróra apad a tavalyi 2 milliárd euróról, a folyó fizetési mérleg egyenlegében 4,8 milliárdos hiány várható a tavalyi 5,2 milliárd euró után - mondta Antalóczy Katalin. A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy bár tavaly 4,9 milliárd euró működőtőke érkezett az országba, az újra befektetett tőke 900 millió euróra zsugorodott, és a külföldi tőketulajdonosok 2,6 milliárd euróra rúgó hitelei "dobták meg" a tőkebeáramlást, de ezek a hitelek adósságot generálnak.

Miközben tavaly a vállalati szféra nettó pozíciója a magyar bankrendszerrel szemben nem változott, addig a lakosság hitelfelvétele 22 százalékkal haladta meg a 2005. évit - figyelmeztetetett a kedvezőtlen folyamatra Várhegyi Éva. Ennek eredményeként tavaly a háztartások nettó megtakarításainak növekménye 647 milliárd forintra csökkent az előző évi 869 milliárd forintról - tette hozzá a kutató.

A bankok "felelőtlen magatartása" is hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság szabad felhasználású ingatlanhitel-állománya hihetetlenül gyorsan bővül, és most senki sem gondol arra, hogy a gépjárműlízing üzletág megingásához hasonló folyamat indulhat be - fogalmazott Várhegyi Éva.

Kérdésre válaszolva elmondta: az év végére 6,75 százalékos alapkamatot vár a Pénzügykutató, az euró árfolyama pedig 255 forintra állhat be. Az intézet kutatói úgy vélik, hogy idén a forint árfolyamsávjának eltörlése nem történik meg, jövőre pedig 50 százalékos esélyt adnak ennek a döntésnek.