Titkos alku rögzíti a távhő árképletét

Miután idén körülbelül 30 panasz érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz a távfűtés árával és annak megállapításával kapcsolatban, a társasházkezelők is akcióba lendültek, akik kimondottan a budapesti alapdíjat sokallják. A szolgáltató állítja, kész rendelkezésre bocsátani a szükséges szakmai anyagokat; a versenyhivatal pedig nagyobb nyíltságot javasol a "természetes monopóliumnak".

Nem tartja elfogadhatónak és indokoltnak a Főtáv Zrt. alapdíj-emelésének mértékét és módját a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége. A szövetség közleményben ismertetett állásfoglalása szerint az összehasonlító adatok alapján, a budapesti távfűtés alapdíjának összegét nem indokolt számadatok alapján határozzák meg. Saját számításaik szerint Budapesten a szolgáltatás 241 100 lakásra kiszámlázott (52 négyzetméteres lakás átlagdíját alapul véve) fűtési alapdíj összege 8307 forint. Az alapdíj mértéke ugyanakkor Győrben 2889, Miskolcon 4340, Mátészalkán 3458, Nyíregyházán 4800, Székesfehérváron 3690 és Szegeden 3659 forint. Szegeden például 25 000 lakás esetén az alapdíj 4648 forinttal alacsonyabb. A szövetség szerint az alapdíj mértékét felül kell vizsgálni, mert a nem hatékony, illetve túl magas működési költségeket nem lehet a fogyasztóra áthárítani - áll az MTOSZSZ közleményében.

A szövetség a közvéleményben és a tárgyalásokban bízik, egyelőre további konkrét lépéseket nem terveznek - mondta el a szervezet sajtószóvivője, Langer Ivánné az [origo] kérdésére. Egyébként a civil szervezetnél a szolgáltató díjszámítási rendszerét nem igazán ismerik, ennek ellenére reálisnak egy 3-4 ezer forintos alapdíj-tételt tartanának. Az egyik probléma szerintük egyébként éppen az átláthatatlanság. Véleményük szerint azonban, mivel a távhővel fűtött lakásállomány fele Budapesten van, így a viszonylagos ellátási költségnek ebből a szempontból alacsonyabbnak kellene lennie, mint kisebb városainkban - közölte a szóvivő. A szövetség optimista, és bízik benne, hogy a közeljövőben sikerül díjcsökkenést elérniük.

Állnak rendelkezésre

"A civil szervezet részéről meg sem kísérelték lekérdezni az alapdíj számításával kapcsolatos adatokat, így aztán azt sem tudhatják, valójában mihez képest, és milyen alapon sokalják az alapdíjat" - válaszolt kérdésünkre Balog Róbert, a Főtáv kommunikációs képviselője. Egyébként a szervezet képviselői is megkapták a kalkulációkat és a szakmai háttéranyagokat a fővárosi közgyűlés tavaly decemberi árdöntése előtt, de a Főtáv ma is minden további nélkül kész rendelkezésre bocsátani a szükséges szakmai anyagokat - mondta Balog Róbert. A távhő áráról egyébként az önkormányzatok döntenek, a tavaly decemberi közgyűlési előterjesztés természetesen nyilvános, jelenleg is elérhető a Budapest-portálon. A mintegy 150 oldalas anyagban a komplett vita, és az indoklások is megtalálhatóak, közölte a szóvivő.

A szövetség azt sugalmazza, hogy a Főtáv lop, de ezt sajnos mindenfajta konkrét magyarázat nélkül teszik, mondja a szolgáltató képviselője. A civil szervezetnek természetesen joga van sokallni a díjat, de ennek Balog Róbert szerint az lenne a módja, ha konkrét szakmai javaslatot tennének, például munkabizottság keretében lehetne megnézni, hogyan lehetne esetleg csökkenteni a díjakat. Egyébként körülbelül másfél éve a gazdasági tárca megrendelésére egy független, nemzetközi cég vizsgálta a magyarországi távhőárakat nemzetközi összehasonlításban is, és akkor semmi rendkívüli eredményt nem kaptak.

Eltérő adottságok

A szervezet által kalkulált számok pedig valójában nem összehasonlíthatóak, mert az egyes szolgáltatók díjszámítási képletei többnyire eltérnek. Ezen kívül a városok között, Budapest esetében a városon belül is jelentős adottságbeli különbségek vannak, nemcsak a hővel való ellátottság, de például a munkaerőköltség tekintetében is. Ilyen szempont még a hálózat állapota, fejlesztése is, ez szintén befolyásolja az árakat.

A díjak emelkedését egyébként főleg a gáz- és távhőár-kompenzációs rendszer átalakulása okozta, ami gyakorlatilag egy lépcsőben 80 százalékkal emelte meg a távfűtő művek energiaköltségét (tavaly 16, idén úgy 31 milliárd forintot költött energiára a társaság). Mielőtt 2003-ban bevezették a most januárban megváltoztatott kompenzációt, a Főtáv távhődíjában 48 százalékos részt képviselt az alapdíj, és 52 százalékot a hődíj. A kompenzáció bevezetésével aztán ez körülbelül 80-20 arányra módosult volna, mivel a hődíj óriási támogatást kapott. Mivel azonban a fogyasztók érdekében a 48-52-es aránynak fent kell maradnia (elkerülendő a hődíjjal való nyerészkedés lehetőségét), a szolgáltató a két tétel között elosztotta a csökkenés összegét, így maradt az eredeti arány. A kompenzáció januári változása után viszont ismét módosultak volna az arányok, hiszen az állami támogatás radikális csökkenésével a hődíj része úgy 70 százalékra rúgott volna. Ezért a Főtáv az alapdíj és a hődíj között elosztotta az emelést, így megmaradt az eredeti arány. (Az alapdíj-hődíj arányról egyébként a Főtáv honlapján részletesebb leírás található).