Kötelező lehet az energiatakarékos izzó

Az EU 2008-2009-re általánossá tenné az energiatakarékos világítótestek használatát. Szakértők szerint ezt nem tiltással, hanem jobb szabályozással és felvilágosító kampányokkal lehetne elérni. Az energiatakarékos égők elterjedését leginkább drágaságuk akadályozza, de figyelembe kellene venni azt is, hogy negyedére csökkenhet az az évi 40 milliárd forint, amit világításra költünk Masgyarországon.

Az Egyesült Államokban évente másfélszeresére növekszik a kompakt izzók értékesítése, 2006-ban a teljes, 12,5 milliárd darabos forgalomnak már a 10 százalékát tették ki az energiatakarékos lámpatestek, számolt be korábban a Világgazdaság. Az Európai Unióban jelenleg úgy 15 százalék a kompakt termékek aránya, de az emelkedési ütem lassabb. Az EU-ban kicsit több mint kétmilliárd izzót adtak el 2005-ben, ezek háromnegyedét a háztartásokban, a többit a kereskedelmi szektorban használják fel. Az otthoni világítás közel 80 százalékát azonban még mindig a hagyományos izzók biztosítják. Ausztráliában pedig energetikai standardot vezetnek be a kevéssé hatékony termékek visszaszorítására.

A villamosenergia ötöde villanyra megy

A globális átállás a hatékony világító rendszerekre tizedével csökkentené a világ villanyszámláját. Ez a következtetése annak az első, a globális világítási szokásokat és költségeket elemző tanulmánynak, amelyet Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tett közzé. Egy ilyen lépésnek a szén-dioxid-kibocsátásra olyan hatása lenne, mint amennyit a nap- és széltechnológia alkalmazása hozott. A tanulmány szerint egy jobban felépített szabályozás nagy lendületet adhatna a hatékony világítótestek terjedésének.

A föld villamosenergia-termelésének 19 százaléka világításra megy el, ami több, mint amennyit a víz- vagy nukleáris erőművek előállítanak, és körülbelül megegyezik a gázból előállított árammennyiséggel - nyilatkozta a BBC-nek az intézet egyik elemzője.

A hagyományos izzólámpát körülbelül 125 évvel ezelőtt Sir Joseph Swan és Thomas Edison fejlesztették ki, és a világ háztartásainak világítását még mindig csaknem felerészben a hagyományos körték biztosítják. Ám ezek a hagyományos, barátságos fényű izzók roppant kevéssé hatékonyak: az általuk felvett energiának mindössze 5 százalékát alakítják át fénnyé. A kereskedelem és az állami szektor épületei energiaigényüknek 43 százalékát világításra fordítják, és ezekben a házakban szerencsére már a fénycső dominál. A tanulmány ugyanakkor megjegyzi, hogy a csövek hatékonysága meglehetősen széles skálán szóródik, 15-től 60 százalékig terjed. Ahogyan a használatukat illető szabályozás is. Az egészségügyi és biztonsági szempontok előírják, hogy milyen fényszinteket kell alkalmazni a különféle épületekbe, de az IEA szerint ezek az előírások szintén igen bonyolultak, és szintén széles skálán mozognak a különböző országok esetében.

A tanulmány ugyanakkor nem nyilatkozik kedvezően a nyugati társadalmak középosztálya által közkedvelt, halogén izzóként ismert világítótestről sem. "Ez a legkevésbé hatékony az összes tömegesen használt, villamosenergián alapuló világítási technológia között. Melléktermékként ugyanis nagy mennyiségű hővel terhelik a környezetet. Ez a hőség aztán ördögi kört teremtve a légkondícionálók fogyasztását is növeli."

Nincs csodaszer

A tanulmány készítői leszögezik, nincs csodaszer. Ehelyett egy minden részletre kiterjedő irányelv-rendszert javasolnak. Példák már vannak a világítási szabványok bevezetésére a házak esetében. Ezek egy csomó energetikai szempontot tartalmazhatnak, de kevés kivétellel egyelőre alig foglalkoznak a világítás speciális kérdésével. Az ilyen szabványok akár kötelezővé is tehetnék a nagy hatékonyságú fénycsövek használatát, valamint olyan berendezéseket is, amelyek a lámpák energiafelvételét szabályoznák.

Forrás: [origo]

A szakértők szerint voltak aggályok az energiatakarékos izzók fényének minőségével kapcsolatban, ezenkívül néhány fogyasztó rövidebb élettartamot jelentett, mint amit a gyártó állított. A kormányzat pedig azért is tehetne, hogy csökkenjen a hagyományos körték és az energiatakarékos izzók közötti árkülönbség. Társadalmi szempontból ugyanis egy ilyen lépés nagyon hatékony lenne.

A jövő pedig a még hatékonyabb rendszereké. Jelenleg a LED-technológia a leginkább ígéretes; napjainkban négyszer olyan hatékonyak, mint az izzók, a gyártók szerint ez az évtized végéig elérheti a 80 százalékos hatékonyságot is. Ez éppen 16-szorosa a hagyományos körtékének. Az energiaügynökség szerint mégsem érdemes a LED-re várni. Egy előrejelzés szerint, ha az irányelveket alkalmaznák és az egyének is változtatnak, 2030-ra több mint harmadával csökkenhet a Földön világításra költött összeg.