A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelenleg azon dolgozik, hogy 2007. júliusi 1-jén érvénybe lépjen a liberalizált villamos áram piac kialakítására vonatkozó szabályozás - mondta az [origo]-nak Rácz Krisztina kommunikációs főosztályvezető.
Erre azért van most ilyen égető szükség, mert az Európai Unió és a Nemzetközi Energia Ügynökség folyamatosan támadja a Magyar Villamos Művek (MVM) vezető pozícióját, amit a kérdéses szerződések hosszú távra garantálnak.
A szaktárca az EU-val egyetértve megkezdte ez ügyben a tárgyalásokat az erőművek képviselőivel. A hosszú távú szerződéseket törvénnyel bontanák fel a versenyjogszabályokkal egy időben, ami a jövő év elején lépne hatályba.
A Magyar Villamos Művek, azonban más véleményen van. A szerződéseket ugyanis bizonyos módosításokkal életben tartaná - mondta az [origo]-nak Ringer Ágoston. Az MVM kommunikációs osztályának vezetője szerint az óvatos módosításra azért van szükség, mert a villamosenergia-rendszer biztonsága forog kockán, ugyanakkor perek sorát vonhatja maga után.
Az MVM vezetése úgy látja, hogy az EU csak a burkolt állami támogatásokat ellenzi, és ezt a nélkül is át lehet alakítani, hogy mindent a lakosság fizessen meg. A szerződések felmondásával az országnak több 100 milliárd forintos kártérítési kötelezettsége is származhat, amit a háztartásokra fognak terhelni.
Ezért is jelentek meg az elmúlt napokban olyan hírek, hogy akár harminc százalékkal is emelkedhet az áram ára. A szakemberek számításai szerint a lakosság 10-15 százaléknál magasabb áremelést nem bír el. Ráadásul több ezer fogyasztónak van nagyösszegű elmaradása. A drágulás után pedig csak nőhet azoknak a száma akiknél kényszerből kikapcsolják az áramot.
A szaktárcánál még nem született számítás a lehetséges kártérítésről sem, eddig ugyanis csak a kár meghatározásának módját dolgozták ki. Egy biztos, hogy a villamosenergia-törvény júliusi hatályba lépése után az országnak több száz milliárd forintos kártérítési kötelezettsége is származhat, amit a háztartásokra fognak terhelni.A magánerőművekkel kötött kétoldalú szerződéseket pedig kötelező betartani.
A két oldalú szerződések jelenleg jól működnek, ezért a Mátrai Erőmű a tárgyalások megkezdéséig nem akar állást foglalni az ügyben - mondta az [origo]-nak Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke. Az Erőmű a hazai szénbázisra épít és a lakosság áramellátásának 15 százalékát biztosítja, ezért csak közép illetve hosszú távú szerződésekben gondolkodnak a jövőben is.