A miniszter szerint az árfolyamsáv betölti szerepét, hiszen hosszú ideje biztonságosan zajlik a forintkereskedés annak határai között. Ugyanakkor érdemes az árfolyam szabad lebegtetésének előnyeit és hátrányait is megvitatni.
"A kormány álláspontja változatlanul az, hogy az árfolyamsáv kérdése jelenleg nincs napirenden, ami természetesen nem jelenti, hogy ne lenne érdemes megvizsgálni a szakmai javaslatokat és szempontokat, és ilyen konzultációk folyamatban is vannak" - jelentette ki a miniszter.
A jegybank és a pénzügyminisztérium szakértői más témákkal egyetemben az árfolyamrendszerről is folytatnak megbeszéléseket kitekintéssel olyan országokra, mint Lengyelország, ahol a szabad árfolyam-lebegtetést alkalmazzák.
Érdemes belegondolni a kérdésbe, de semmiféle olyan következtetést nem vontunk le, ami azt jelenthetné, hogy a mostani rendszeren egy csapásra változtatni kellene - jegyezte meg Veres János.
Az árfolyamsáv eltörlése a forint túlzott felértékelődését idézhetné elő, és a kormánynak mérlegelnie kell egy ilyen lépésnek a gazdasági növekedésre és a versenyképességre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatását.
Veres János úgy ítélte meg, hogy egyértelmű kommunikációval, jól időzített kamatcsökkentésekkel képes a sávhatárok között tartani a forint árfolyamát, és a kormányzat és a jegybank között jó együttműködés a hitelességet is növeli.
A pénzügyminiszter reálisnak mondta a Reuters legutóbbi elemzői felmérésének eredményét, amely szerint az év végéig 125 bázisponttal csökken a jegybanki alapkamat, és decemberre 6,75 százalékra mérséklődik a jelenlegi 8 százalékról.
A forint árfolyamának eltörlését néhány hónapja a Magyar Nemzeti Bank javasolta a kormánynak, a kabinet azonban akkor nem támogatta a javaslatot. Simor András, a jegybank elnöke a monetáris tanács márciusi ülését követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy nincs napirenden a forint árfolyamsávjának eltörlése.
Szerinte az inflációkövetés és az árfolyamsáv ugyan elvben konfliktusban lehet, és a jegybank ezért javasolta korábban a kormánynak a sáv eltörlését. A jegybank elnöke azonban március végén úgy vélekedett, hogy az árfolyamsáv nincs konfliktusban a jegybank inflációs céljával, tehát a jelenlegi sávon belül, akár gyengébb forinttal is elérhető, hogy jövőre 3 százalékra csökkenjen az infláció.
A JP Morgan elemzői elsősorban két ok miatt tartották valószínűtlennek a forint árfolyamsávjának megszüntetését. Az egyik, hogy a piac által vezérelt árak emelkedése mindössze 3-4 százalékos, ezért nincs szükség a sáv megszüntetésére. A másik, hogy a kormány ellenzi a sáv bármilyen módosítását, mert a forint további erősödése árthat az export-versenyképeségnek, a működőtőke-beáramlásnak és gazdaság növekedésnek.
A JP Morgan elemzői emellett hangsúlyozták, hogy a kormány akkor a gyorsabb gazdasági növekedés időszaka alatt sem engedte a forintsáv eltörlését, így még valószínűtlenebb, hogy ehhez hozzájárul akkor, amikor a növekedés lassul és kizárólag a nettó exportra alapozódik.
MTI/[origo]