Csak jövőre juthatnak pénzhez a fagy károsultjai

A legjobb esetben is csak 2008 elején, de lehet hogy csak egy év múlva jutnak pénzhez a kárenyhítési alapból azok a gyümölcstermelők, akiknek termését megtizedelték a tavaszi fagyok. Az alap félig saját befizetéseikből áll, de a milliárdos károkra nincs keret. Ráadásul már szinte biztosra vehető az aszálykár is, amit ugyanebből a pénzből kellene fizetni.

Az ország északkeleti megyéiben a legrosszabbkor, virágzás idején érkezett a fagy. A gyümölcstermés 30-40 százalékkal lesz kevesebb, de vannak olyan területek is, ahol 100 százalékos a kár. A szakmai szervezeteknek még nincs kialakult stratégiájuk. Mártonffy Béla, a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet igazgatója az [origo] kérdésére azt mondta, hogy a károk felmérése után, jövő héten tesznek majd javaslatot a minisztériumnak.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter azonban már szerdai sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy a gazdák elsősorban az önkéntes agrár-kárenyhítési rendszertől számíthatnak támogatásra.

Az agrártárca tehát kihasználja a mostani fagyot az idén indított kárenyhítési alap megerősítésére. Ez rá is fér az uniós kárenyhítési rendszer bejáratás alatt álló magyar változatára, hiszen mindössze a termőterületek 5 százaléka van biztosítva a rendszerben. Nem valószínű, hogy a káreseményt követő belépéssel pénzhez juthatnának a gazdák, ez ellentmondana a biztosítási rendszer lényegének. Így tehát a vidék 95 százaléka segítség nélkül maradt. Amennyiben mégis lehetővé válik a visszamenőleges belépés, az eddig összegyűlt pénz biztosan nem lesz elég a milliárdosra becsült közvetlen veszteségek fedezésére. Ráadásul már most biztos, hogy idén aszályos év lesz, ami az árpa és búza esetében már forintban számolható károkat is jelent, amit szintén ebből az alapból kell majd finanszírozni.

Nem csak a pénzalap, hanem a kifizetés is távoli. A rendeletet tanulmányozva kiderül, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) december 10-ig köteles a kifizetési tervet a minisztériumnak megküldeni. Ezt még Brüsszelben is jóvá kell hagyatni, tehát idén biztosan nem jutnak pénzhez a tavaszi fagykárosultak, uniós bürokráciában jártas vélemények szerint azonban májusig is elhúzódhat a kifizetés.

A biztosítók jóval korábban fizetnek: totálkár esetén azonnal, részleges károknál pedig a betakarításkor. A biztosítás tehát gyorsabb segítségnek tűnik, a gyakorlatban azonban már szinte egyáltalán nincsenek ilyen szerződések. Ennek egyik oka az, hogy a kárenyhítési rendszerrel párhuzamosan megszűnt a biztosítási díjtámogatás. Az [origo] által megkérdezett szakértő szerint a biztosítók azért nem foglalkoznak az agrárbiztosítással, mert a magas kockázatokból üzleti alapon visszaszámolt díjakat az alacsony jövedelmezőségű ágazat szereplői nem tudják kitermelni.

Ugyanez a gond a kárenyhítési rendszernél is fennáll: a kárenyhítési alap felét a gazdák adják, tehát a rendszer félig önsegélyező társulásnak minősül. A hektáronkénti hozzájárulást azonban nehéz kitermelni, ráadásul egyáltalán nem tervezhetőek előre a bevételek: nemcsak az időjárás, de a piaci felvásárlási árak kiszámíthatatlansága miatt sem.

A Gráf József által felvillantott másik reménysugár alapján a gazdák hiteleik átütemezésében remélhetnek némi segítséget a kormányzattól. Erre valóban nagy szükségük van, hiszen sokuknak még a levél is lefagyott a fáiról, és 2008-ig egyáltalán nem lesz bevételük. Az állam bankgaranciákkal és kamattámogatásokkal tud hatni a bankokra, ám ez csak ideiglenes haladékot és tovább romló feltételeket jelent a versenyképességi gondokkal és eladósodással küzdő magyar gazdálkodók számára.

Novák Endre