Uniós polgárok is köthetnek lakástakarékot

A hitelintézeti törvényben módosítanak a lakástakarékpénztárak működésén, lehetővé téve, hogy a hazánkban tartózkodó uniós állampolgárok és családtagjaik jogszerűen lakás-előtakarékossági szerződést kössenek.

Ezentúl a jogszerűen hazánkban tartózkodó uniós állampolgárok és azok családtagjaik is jogosultak lesznek lakástakarék-szerződést kötni és az ezzel járó állami támogatásra és kedvező kamatozású hitelre is. A hatályos szabályozás ezt a lehetőséget csak a munkavállalási céllal hazánkban tartózkodó uniós polgárokra terjeszti ki. Természetesen továbbra is támogatásra jogosultak a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok, a bevándorolt vagy letelepedett, illetve a menekültként elismert személyek is.

Az állami támogatás, a garantált hozam és a kedvező kamatozású hitel együttesen vonzó befektetési formává tette a lakástakarékpénztári megtakarításokat. Ráadásul a lakástakarékpénztári megtakarítás mentes a kamatadó alól is. A havi rendszeres megtakarítási összegek mellett az éves szinten befizetett megtakarítás 30 százalékát - a hatályos szabályok szerint maximum évi 72 ezer forintot - állami támogatásként írják jóvá a takarékoskodó számláján, emellett megtakarítása 3 százalékos fix betéti kamattal kamatozik is. Ahhoz, hogy a maximális állami támogatást ki tudja használni a szerződő, célszerű 4 éven keresztül havi 20 ezer forintot elhelyezni a lakástakarékpénztári számláján. A négyéves futamidő elteltével a számlán összegyűlt, kamattal és állami támogatással megnövelt összeghez ugyanekkora összegű, kedvező - 4-5 százalékos - kamatozású lakáscélú hitelt vehet fel a szerződő fél vagy az általa megjelölt kedvezményezett. Nyolc év takarékoskodás után a megtakarítás és az állami támogatással együtt szabadon felhasználható, nem kell lakáscélú felhasználást igazolni. Igaz ugyan, hogy a lakáscélú hitelkamatok az utóbbi években jelentősen csökkentek, és megjelentek a devizahitelek is, azonban a legtöbb bank lakáskorszerűsítéshez (például konyhabútor-csere, festés, fürdőszoba-korszerűsítés, telefonhálózat kiépítése) még mindig nem kínál alacsony kamatozású hitelt.

Tulajdonszerzés külföldi pénztárban

A törvénymódosítás lehetővé teszi majd azt is, hogy a lakás-takarékpénztárak a PSZÁF engedélyével tulajdoni részesedést szerezzenek másik lakástakarékpénztárban vagy hasonló tevékenységet végző külföldi hitelintézetben. A tulajdonszerzéssel érintett külföldi hitelintézetnek a magyar lakás-takarékpénztári szabályozásához hasonlóan zárt rendszerben kell működnie, vagyis csak a betéteseknek nyújthat hitelt. A felügyelet akkor engedélyezi a tulajdonszerzést, ha a részesedés nem haladja meg a pénztár szavatoló tőkéjének 20 százalékát, és külön nyilatkozatot csatol arról, hogy zárt rendszerben működik.

Egyszerűbb lesz a behajtás

A hatályos szabályozás szerint, ha az előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett felvette az állami támogatást, de a megadott határidőn belül nem igazolja a támogatással növelt betét lakáscélú felhasználását, vagy az utólagos ellenőrzésen derül ki, hogy jogosulatlanul vette fel a támogatást, akkor a felvétel napjától számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetnie a központi költségvetésnek. A behajtás egyszerűsítése érdekében a törvényjavaslat beiktatja, hogy az állami adóhatóság megkeresése esetén csak a megkeresés benyújtásáig kell kamatot felszámítani a visszakövetelt összegre.

A behajtás menete a következő: a lakástakarékpénztár - a Magyar Állam nevében eljárva - követelését bírósági úton érvényesíti. A jogerős fizetési meghagyás, illetve a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be.