Olcsóbb benzint hozott a kutak versenye

Néhány év alatt jócskán csökkent a magyar benzinkúthálózat üzemeltetőinek száma. Miközben egyre több töltőállomás épül, egyre kevesebb kézben összpontosulnak, lassacskán beváltva azt a jóslatot, hogy csak 4-5 nagyobb társaság lehet életképes a piacon. Mindezzel az autósok járnak jól, mert a cégek komoly árversenybe kezdtek.

Nagyobb átrendeződés zajlik a magyarországi benzin kutak tulajdonosi szerkezetében. Jelenleg két hálózat beolvasztása is folyamatban van, aminek eredményeképpen rövidesen eltűnhetnek a JET és az Esso kutak Magyarországról. Az éles piaci versenyre hivatkozva egyébként a piaci szereplők nem akartak ebben a kérdésben nyilatkozni, az [origo] azonban megpróbálta körbejárni a témát.

A piaci részesedést a cégek a versenyre hivatkozva titokként kezelik, és pusztán a kutak száma alapján azt nem is lehet megbecsülni. A Magyarországon összességében körülbelül 1600 benzinkut van, amiből a forgalom 85 százalékát a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjainak kútjai adták, amelyek száma 991 volt. A szakértők szerint nyereséghatárt jelentő 10 százalékos részesedés elvben ennél kisebb hálózattal is elérhető, mivel a kutak forgalmi adatai között nagy különbségek mutatkozhatnak. A diszkont-kutak vagy az autópálya mellett, közeli vetélytárs nélkül üzemelő töltőállomások jóval nagyobb bevételt tudnak generálni, mint az előnytelenebbül (például határhoz közel) elhelyezkedő benzinkutak.

A magyar utak mellől számos világ-brand tűnt el az elmúlt években. Az Aral, a BP, a Total, vagy a Q8 után legutóbb a Conoco Philips által üzemeltetett Jet és az ExxonMobil tulajdonában álló Esso távozásáról láttak napvilágot hírek. Az egykor a magyar piacban fantáziát látó multik kapacitásai azonban nem tűntek el, csak átalakultak. Érdekeltségeiket ugyanis kivétel nélkül a jelenleg meghatározó pozíciókat birtokló cégek vették át, annak ellenére, hogy az ügyleteket megelőzően mindegyikük tagadta a kivonulást. A stratégiával és forgalommal kapcsolatos kérdéseinkre a társaságok most sem óhajtottak válaszolni, a versenyre hivatkozva.

A hazai piac legnagyobb résztvevője a Mol. "A társaság magyarországi üzemanyag-kiskereskedelmi értékesítése 2006-ban 4,2 százalékkal bővült, miközben az átlagos töltőállomási forgalom 3,9 százalékkal haladta meg az előző évit" - olvasható a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 2006-ról szóló éves jelentésében. A cég benzinből ugyan 1,9 százalékkal kevesebbet értékesített, ám ezt ellensúlyozta a gázolaj-eladások 11,1 százalékos emelkedése. A MÁSZ adatai alapján a cég piaci részesedése a motorbenzinnél 34,8, a gázolajnál 42,3 százalék volt. A hipermarketek 2005-ös erőteljes előretörése ellenére a Molnak sikerült stabilizálnia, illetve a 2005. évi 37,3 százalékos mélyponthoz képest 1 százalékkal javítania a piaci részesedését - írja a cég, amely éves jelentésében is szól az éleződő versenyről. A hipermarketek és a verseny "nagy nyomást gyakorolt árréseinkre" - fogalmaz a társaság, így a mikropiaci árazásra való áttérés mellett a kutaknál jelentős mértékben csökkentették fajlagos költségeiket is. A cég állásfoglalása szerint a versenytársak megerősödése azonban nem rendezi át az alapvető viszonyokat, a Mol továbbra is őrzi vezető pozícióját, és örül a versenynek.

Felvásárlások

A jelenlegi arányok kialakulásáig számos ügylet vezetett. Az első nagyobb, a koncentráció fokozódására utaló jel a Q8 (Quwait Petrol) kivonulása volt még 1996-ban, amikor az osztrák OMV vette át a cég magyarországi érdekeltségeit. A Q8-at a BP (British Petrol) követte két évvel később; igaz, az Aral révén 2001-ben ismét megjelent a piacon, de újabb egy év múlva ezt a közel 60 kutat is eladta az OMV-nek. (A BP és az Aral egyébként 2001-ben egyesült, és mivel így már-már monopolhelyzetre tett szert, a német versenyhivatal kutak feladására szólította föl a BP-t: ennek lett áldozata a magyar hálózat is.) Az OMV Magyarországon jelenleg a piac harmadik legnagyobb szereplője, a kutak száma alapján a 170-es hálózattal 10 százalék fölötti részt mondhat magáénak, de a cég stratégiája az egész térségben 20 százalékos piaci részesedést céloz meg.