Olcsóbb benzint hozott a kutak versenye

Néhány év alatt jócskán csökkent a magyar benzinkúthálózat üzemeltetőinek száma. Miközben egyre több töltőállomás épül, egyre kevesebb kézben összpontosulnak, lassacskán beváltva azt a jóslatot, hogy csak 4-5 nagyobb társaság lehet életképes a piacon. Mindezzel az autósok járnak jól, mert a cégek komoly árversenybe kezdtek.

A Shell 2003-ban vásárolta meg a Total mintegy 70 magyarországi benzinkútját, a cég ma 186 töltőállomást üzemeltet Magyarországon, amivel a piac második legnagyobb szereplője. A brit-holland Shellnek az OMV-val és az Agippal való versenyfutása során hol ez, hol az a társaság állt lépéselőnyben, attól függően, hogy éppen melyik valósított meg nagyobb felvásárlást. Az olasz Agip - amelyik a fent említett két társaság mellett a Mol után a legnagyobbak közé tartozik, 2002-ben vette át a kis, 11 kutas magyar Tamoil-hálózatot. Az Agip, illetve a magyar kútjait üzemeltető ENI idén egy nagyobb fogást is csinál, és megveszi a 40 tagból álló Esso-kúthálózatot, de a teljes arculatváltás csak későbbre várható. Az amerikai ExxonMobil lapinformációk szerint a megtérülési mutatóval volt elégedetlen. 2005-ben egyébként még úgy gondolták az Essónál, hogy kúthálózatukat egy-két év alatt 50-55 tagúra bővítik.

A Magyar Ásványolaj Szövetségbe tartozó töltőállomások száma/forrás: MÁSZ

A Lukoil piros-fehér logója 2004-ben jelent meg a magyar utak mentén. Az orosz cég az előző évben még 30 kutat működtető osztrák Avanti átvételével vetette meg a lábát, és 2006 végén már 42 kúttal rendelkezett hazánkban. Éppen a tavalyi év végén a Lukoil sajtóközleményben publikálta azon szándékát, hogy szívesen megvásárolná az amerikai ConocoPhillips kelet-európai benzinkútjait is. A Gazprom mellett az utóbbi időben talán a Lukoil a legéhesebb orosz energiaóriás, amely európai terjeszkedéssel igyekszik a kiskereskedelemben is állást foglalni. A Conoco 1993-ban jelent meg Magyarországon, és Jet-kútjai kimondottan az alacsonyan tartott árakkal óhajtották megfogni vásárlóikat. Az újabb 30 töltőállomással a Lukoil itteni hálózata 70 fölé nő, amellyel az ötödik legnagyobb szereplővé válik. (Egyes romániai sajtóinformációk szerint a Magyarországról kivonuló román Petrom néhány kútból álló hálózatát is a Lukoil szerezheti meg.)

Hipermarketek és a többiek

A fenti társaságok mellett nagyobb szelet jut még a hipermarketek által üzemeltetett töltőállomásoknak, valamint az Autóklub hálózatának, a Klubpetrolnak is. A hipermarketek között a Tesco jár élen a benzinkutak nyitásában, az országban már több mint 40 állomást működtet a brit áruházlánc. A Tesco két év alatt érte el azt a 7-8 százalékos piaci részesedést, ami például az Aralnak 7-8 év alatt sikerült - mondta az [origo]-nak Hardy Mihály, a cég szóvivője.

A Tesco versenyképességének legfontosabb tényezője az, hogy a kút melletti boltban éppen olyan alacsony árakkal találkozik a vevő, mint a hiperben. Ezenkívül az üzemanyagot is olcsóbban igyekeznek beszerezni, "változatlan minőség mellett", mondta a szóvivő. Hardy Mihály szerint a többi társaság is megtehetné, hogy kisebb haszonkulcsokat alkalmazzanak. Ezt egyébként meg is teszik, ha muszáj - legalábbis egy-egy Tesco-kút nyitásakor az 5 kilométeres körzetben található kutaknál körülbelül 5 forinttal csökken az árszínvonal, mondja Hardy Mihály. Ahol a jövőben újabb hipermarketet építenek, ott vélhetően kutat is nyitnak majd, vagyis folytatódhat a tempós terjeszkedés. A Tesco idén körülbelül 10-15 új áruházat nyit, vagyis bizonyára kúthálózata is bővül.

Az Autóklub 2000-ben indította el Klubpetrol-hálózatát, amely szintén az árérzékeny vásárlókat célozta meg. A pár tucat kutat működtető Klubpetrol azonban nem számít túlzottan befolyásos szereplőnek, sajtóértesülések szerint az Autóklub már keresi a következő lehetséges üzemeltetőt. A piac fennmaradó részén a kis, márka nélküli ("fehér kutak") töltőállomások osztoznak.

Trendek

A továbbiakban újabb nagy szereplők várhatóan nem jelentkeznek a magyar üzemanyag-kiskereskedelemben, viszont a kicsiknek egyre nehezebb lesz fenntartani pozícióikat, az erős árversenyben ugyanis a nagy, nemzetközi cégek sokkal könnyebben boldogulnak. A versengés hatására a cégek kénytelenek voltak úgy módosítani árstratégiájukat, hogy egyes kútjaiknál a szűkebb helyi környezet (mikropiac) konkurenciája alapján szabják meg áraikat. Korábban nagyvonalúbban állapíthatták meg áraikat, és az egész országra érvényes standardot alkalmaztak. A piaci versenynek köszönhető árleszorító hatást persze nehezen veszi észre az ember, különösen akkor, amikor az olaj világpiaci ára emelkedik.

Érdekes, hogy a Magyarországon eladott benzin mennyisége még mindig nem éri el az 1990-es szintet, noha a személygépkocsi-állomány az akkori 1,88 millió darabról 2005-re 2,87 millióra nőtt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

A magyarországi benzinfogyasztás alakulása/forrás: MÁSZ

A magyarországi gázolajfogyasztás/forrás: MÁSZ

Major András