Nem mindig védi a kismamát a munkajog

Bár a munkajogban is tilos a hátrányos megkülönböztetés, és a törvény számos védelmet biztosít a női munkavállalóknak, még mindig sok nő panaszkodik, hogy nehezen tud elhelyezkedni vagy visszatérni munkahelyére, ha gyermeke van. Mit biztosít a munkajog, betartják-e a munkáltatók és hol vannak hátrányban a nők?

Sokan vannak abban a tévhitben, hogy a terhesség, illetve a gyermekápolás időszaka mindig megvédi őket a munkaviszony megszüntetésétől. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a felmondási védelem csak a rendes felmondásra vonatkozik, semmi akadálya annak, hogy azonnali hatályú felmondással vagy akár közös megegyezéssel megszűnjön a munkaviszony. Arról nem is beszélve, hogy ha időközben jogutód nélkül megszűnik a munkáltató, megszűnik a kismama munkaviszonya is.

Az is tévhit, hogy a határozott idejű munkaviszonyt is befolyásolja a terhesség vagy kisgyermek ápolása. A határozott idejű munkaviszony ugyanis az időtartam leteltével minden további nélkül megszűnik, hacsak a felek nem kívánják továbbra is fenntartani azt.

A próbaidő alatt sem érvényesül a felmondási védelem, ebben az időszakban bármelyik fél indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt, ezen nem változtat a terhesség.

A kölcsönzött munkavállalók pedig a munkajogi védelem szempontjából kifejezetten hátrányban vannak nem kölcsönzött társaikkal szemben. A munka törvénykönyvének a felmondási védelemre vonatkozó szabályai ugyanis nem terjednek ki a kölcsönzött munkavállalókra. Ezért sem terhesség, sem a gyed vagy gyes ideje alatt nem áll felmondási védelem alatt a kölcsönzött nő, bármikor megszüntethető a munkaviszonya.

Az ekhó szerint adózó nők sincsenek sokkal jobb helyzetben, ugyanis az ekhotörvény értelmében az ekhós jövedelem után nem járnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai. Így nemcsak a táppénz, hanem a terhességi gyermekágyi segély és a gyed sem. Ebből pedig az következik, hogy csak az után az összeg után fog táppénzt, gyedet kapni az anyuka, amit bérként vett fel, illetve nem az ekhó szabályai, hanem az általános szabályok szerint fizette utána a járulékot. Márpedig az ekhózók jó része alkalmazott, mégpedig minimálbérrel, így ők majd a minimálbér után fogják kapni a táppénzt és a terhességi gyermekágyi segélyt is.

Azt se felejtsük el, hogy akkor sincs könnyű helyzetben az anya, amikor a gyedről, gyesről vissza szeretne térni a munkahelyére. Még további 30 napig ugyan felmondási védelem alatt áll, ezt követően azonban minden további nélkül megszüntethető a munkaviszonya, egy kis átszervezéssel könnyű indokolni. Márpedig nálunk is rájöhetnének már a munkáltatók, hogy nem kell félniük attól, hogy az anyák majd sokat maradnak otthon. Inkább igyekeznek rábízni valakire gyermeküket, csak hogy a munkában jól tudjanak teljesíteni, meg tudják őrizni munkahelyüket, hiszen ez az egész családnak fontos.

Támogatják a foglalkoztatást

A nők munkába visszatérését a kormány is támogatja, járulékkedvezményt vehetnek igénybe azok a foglalkoztatók, akik gyedről, gyesről visszatérő alkalmazottakat foglalkoztatnak. A támogatás most is jár, július 1-től azonban egyszerűbben igényelhető. Az úgynevezett START-PLUSZ kártyát többek között azok válthatják majd ki, akik a gyes, a gyed, illetve a hivatásos anyai státusként közismertté vált gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül kívánnak elhelyezkedni.

Azt a munkáltatót, aki ilyen kártyával rendelkező alkalmazottat foglalkoztat, az alábbi kedvezmények illetik meg:

• mentesül az 1950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás alól,
• a 3 százalékos munkaadói járulék és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege, azaz a 32 százalékos befizetés helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 százalékának, második évében 25 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.

A 15, illetve a 25 százalékos járulékfizetés kedvezménye legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap (jelenleg 131 ezer forint) erejéig érvényesíthető.

Ha a munkavállaló munkabére ezt az összeget meghaladja, a 131 ezer forint feletti rész után már az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.