Több áramot termelnek a csehek

Közép-Kelet Európa legnagyobb energiacsoportja, a térségben korábban erőteljesen terjeszkedő Cseh Energetikai Művek (CEZ) áramtermelő és -szolgáltató csütörtökön 12,977 milliárd koronás (115,5 milliárd forint) adózott eredményt jelentett az első negyedévről, 25,1 százalékkal többet a tavalyi első negyedévi 10,371 milliárdnál.

Jól jött a cseheknek, hogy nőtt a nagykereskedelmi árrés az áramtermelésben és a kereskedelemben, ugyanakkor csökkent a széndioxid-kibocsátási kvóta költsége. Panaszolták viszont, hogy a rendkívül enyhe időjárás miatt lanyhult a kereslet.

A korábbi terjeszkedés eredményei azonban most érvényesülnek: a csoport tavaly szerzett lengyel, bolgár, szerbiai és koszovói érdekeltségei a tavalyi első negyedévi mérlegben még nem szerepeltek.

Ugyanezért, miközben Csehországban a CEZ az idei első három hónapban mindössze 2 százalékkal termelt több áramot, mint az előző év hasonló időszakában, Bulgáriában és Lengyelországban 12 százalékkal nőtt a csoport termelése a tavaly megszerzett új erőművek beszámításával. A CEZ üzemi eredménye 10,1 százalékkal 16,318 milliárd koronára nőtt 14,822 milliárdhoz képest.

A bevétele 8,5 százalékkal 44,124 milliárd koronára gyarapodott 40,653 milliárdhoz képest, 6,6 százalékkal több, 20 906 gigawattóra áram és 6,9 százalékkal kevesebb, 4283 terajoule távhő eladásából.

A CEZ az első negyedévben 18 765 gigawattóra áramot termelt, 11,9 százalékkal többet a tavalyi első negyedévinél.

A cseh árampiacot mintegy 90 százalékban a CEZ ellenőrzi, a cég 66,7 százalékban állami tulajdonban van. A kormány a közelmúltban úgy döntött, hogy eladja a részvények 7 százalékát. Az ezért remélt mintegy 30-35 milliárd koronát a költségvetési hiány csökkentésére kívánja felhasználni.

Március végén a CEZ módosította stratégiai elképzeléseit: új erőművek építésére helyezi a hangsúlyt további felvásárlások helyett.

A társaságnál korábban azt közölték, hogy 5 milliárd eurót akarnak fordítani a kelet-délkelet-európai térségben áramtermelő, illetve elosztó vállalatok megvételére. A helyzet azonban megváltozott: a cég a környező országokban kevés új felvásárlási lehetőséget talál, mivel több helyen is a kormányok lassítják vagy teljesen leállították az energiaszektor privatizálását.

A CEZ-nek Csehországon kívül Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, Boszniában vannak érdekeltségei, erőművekben vagy szolgáltatókban.

Az új stratégiának megfelelően szerdán közölték, hogy a CEZ összesen 1,4 milliárd eurót készül elkölteni fejlesztésre a Boszniai Szerb Köztársaságban, igaz, ennek fejében megszerzi a köztársaság energiavállalatával, az ERS-szel közösen a fejlesztésre alakuló vegyes vállalat 51 százalékát.