Válságban a magyar fűszerpaprika-ágazat

Válságban van Magyarországon a fűszerpaprika-termesztés és -feldolgozás - mondta Jaksa Lajos, a Fűszerpaprika Terméktanács elnöke pénteken. A paprikabotrány óta az itthoni fogyasztás visszaesése miatt a vetésterület körülbelül a harmadára csökkent.

A szakemberek az ágazat magyarországi helyzetéről tanácskoztak a Fűszerpaprika Fórumon a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) szervezésében pénteken Budapesten. Jaksa Lajos elmondta: a drasztikus termelés-visszaesés a 2004-es paprikabotrány következménye. A magyar fogyasztók közül ugyanis többen már nem bíznak a nagyüzemi előállítókban. Ez utóbbiak termékei helyett a "szürke gazdaságban" gyártott kistermelői paprikát vásárolják. Így ez a szektor csaknem annyi őrleményt állít elő, mint az ipari méretekben termelő üzemek.

A termőterület a korábbi 10-14 ezer hektárról 3-4 ezer hektárra, a feldolgozott mennyiség pedig 6 ezer tonnáról mintegy 2 ezer tonna körüli mennységre csökkent. Annak érdekében, hogy az ipari termelés alapanyaga biztosítható legyen, a feldolgozók Szerbiából, a Vajdaság bácskai területeiről hoznak be, a magyar alapanyag minőségével csaknem teljesen egyező paprikát. Ez utóbbi áru a belföldi alapanyagnál mintegy 20 százalékkal olcsóbb. A magyar fűszerpaprika-kivitel is jelentősen viszaesett. A korábbi több ezerről alig ezer tonnára.

Jelenleg egy hektár fűszerpaprika önköltsége egymillió forint körül mozog. Egy hektáron mintegy 10-12 tonna paprika terem. Ezt a mennyiséget a felvásárlók átlagosan, mintegy 1,2 millió forintért veszik meg. A jelenlegi helyzeten a terméktanács vezetője szerint egy, a fogyasztást ösztönző, a magyar termékbe vetett bizalom helyreállítását célzó marketingkampánnyal lehetne segíteni. Ennek éves költsége 20-30 millió forint között mozogna.

Bánáti Diána, a KÉKI főigazgatója arról beszélt, hogy a bizalom helyreállítása fontos, az általa vezetett intézet részben ezért is szervezte a fórumot. Másrészt viszont azért, hogy a szakembereket megismertesse a terület új eredményeivel. A főigazgató elmondta: a "paprikabotrányt" követően a KÉKI-ben kifejlesztették azokat az eljárásokat, amelyek segítségével mind a mikotoxinokat - azaz a penészgombák által termelt méreganyagot -, mind pedig az idegen színező anyagokat gyorsan ki lehet mutatni. Bánáti Diána szerint mindez azért fontos, mert a magyar fogyasztóknak a hungarikum szó hallatán az elsők között a fűszerpaprika jut az eszébe. A magyar kultúra része ugyanis a paprika, a fűszerpaprika étkezési használata.