Az ÁSZ szerint nem bukott meg a ppp

Az Állami Számvevőszék szerint akkor van probléma a ppp-konstrukciókkal, ha pénzhiány vagy egyéb kényszerhelyzet miatt választják ezt a megoldást. Az érintett cégek ugyanis az államra hárítják a kockázatukat - írja a Napi Gazdaság.

Bár javult a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló ppp-programok eredményessége, még mindig vannak problémák a megoldás alkalmazásával kapcsolatban - így összegezte Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék kutatóintézetének főigazgatója legújabb tanulmányuk megállapításait.

A ppp-finanszírozás első magyarországi alkalmazásaival kapcsolatban meglehetősen kedvezőtlen az ÁSZ értékelése. A kutatók szerint ugyanis az olyan nagyberuházások, mint a Budapest Sportaréna, a Művészetek Palotája és az M5-ös autópálya első szakasza esetében az államnak a felkészültség hiánya miatt nem sikerült a konstrukcióban rejlő előnyöket kihasználnia.

Az aréna esetében a magántőke csak a gyors építkezést segítette, de a hatékonyság és a közpénzek takarékos felhasználásának szempontjait már nem sikerült érvényesíteni. Nem sokkal kedvezőbb az M5-ös projekt értékelése sem: ott a beruházó a keresleti kockázatot és az üzemeltetés kockázatát is nagy részben az államra hárította, illetve a szerződésből való kilépés feltételei is hiányoztak.

Ezekben az esetekben, a tanulmány szerint a ppp-konstrukciót szinte csak akkor alkalmazták, ha kényszerhelyzet vagy pénzhiány miatt kellett új megoldást találni. Némileg kedvezőbb képet mutatnak ugyanakkor az aktuális projektek, de például a tiszalöki és szombathelyi börtön esetében, a szakértők szerint bizonytalan alapokon állt a megoldás költség-hatékonyságának bizonyítása.

Az eddigi ismeretek, valamint a projektekről szóló döntésekben kifejezett szándékok alapján, nagyságrendileg összesen 300-400 milliárd forintra tehető azon beruházások értéke, amelyeket 2004 és 2008 között, a hagyományos költségvetési finanszírozás helyett ppp-ben valósít meg az állam - derül ki a tanulmányból.

A 2007 és 2010 közötti időszakban, a beruházások után fizetendő éves rendelkezésre állási és egyéb díjak várhatóan 55 és 67 milliárd forint között ingadoznak majd - írja a lap.