A gyorsulás ellenére elemzők általában úgy vélik, hogy az inflációs következmények csak lassan jelentkeznek majd - ha egyáltalán -, úgyhogy a Lengyel Nemzeti Bank legalább júliusig, de sokak szerint akár az év végéig is várhat a szigorítással. A bank a legutóbbi, szerdai kamatértekezletén változatlanul, 4,25 százalékon hagyta irányadó kamatát, miután április végén negyed százalékponttal szigorított.
Lengyelországban a lakossági fogyasztás növekedésének üteme, szintén az egy évvel korábbi szinthez mérve, 6,9 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 5,1 százalékról és a tavalyi, 5,2 százalékos éves átlagról. A beruházások 29,6 százalékkal gyarapodtak, a tavalyi utolsó negyedévben 19,3 százalékos, tavaly egész évben 16,5 százalékos átlagos többletet mértek. A fogyasztási kedvet az év elején ösztönözték a kormány szociális kiadási tervei is, de újabban nem tudni, mi lesz a márciusban vázolt elképzelésekkel, miután a lengyel kormányfő az utóbbi időben igen eltökéltnek mutatkozik a költségvetési szigor és a reformok mellett, értésre adva, hogy akár újabb koalíciós válságot is kockáztat evégett.
A Lengyel Nemzeti Bank pénzügypolitikai tanácsának egyik tagja, Jan Czekaj nemrég maga is éppen 7,4 százalékos GDP-növekedést becsült az idei első negyedévről éves összehasonlításban, és ez - mint mondta - a bérek alakulásával együtt ismét arra utal, hogy kamatemelésre van szükség. A Lengyel Nemzeti Bank április végén, egyévi állandó szóbeli figyelmeztetés után, megelőző intézkedésként, negyed ponttal 4,25 százalékra meg is emelte alapkamatát, jóllehet a kiskereskedelmi forgalom növekedése már enyhült, legalábbis a korábbi, elképesztő ütemekhez képest: éves összehasonlításban 15,1 százalékosra lassult a márciusi 19,0 százalékról. Ezzel együtt a tizenkét havi infláció is 2,3 százalékra mérséklődött a márciusi 2,5 százalékról.
Lengyelországban tavaly kilencéves rekord ütemben bővült a gazdaság a lakossági fogyasztás és hitelezés, az EU-pénzek és a gyorsan növekvő export miatt. A GDP-növekedés 6,1 százalékra gyorsult a 2005-ös 3,6 százalékról. A tavalyinál nagyobb ütemet utoljára 1997-ben mértek, akkor 7,1 százalékkal nőtt a lengyel GDP. 2004-ben 5,3 százalékos, 2003-ban 3,8 százalékos volt a növekedés. Lengyelországban lakossági fogyasztás évi átlagban 5,2 százalékkal gyarapodott tavaly.
A lengyel pénzügyminisztérium eredeti előrejelzése a tavalyi évre 4,6 százalékos GDP-növekedésre szólt. A pénzügyminisztérium szerint legkorábban 2008-ban elérheti a 7 százalékot is az éves GDP-növekedés. Lengyel közgazdászok évi 4-5 százalékos növekedést tartanak általában inflációmentesen fenntarthatónak.
A fellendülést lengyel viszonyok közt jelentős béremelkedés kíséri, tekintettel a csökkenő - habár az EU-ban még legnagyobb - munkanélküliségre és a külföldi munkapiacok vonzerejére. A növekvő foglalkoztatás - mind több alacsonyan képzett ember munkába állása - miatt az átlagbér idén tavasszal kissé esett a vállalkozási szektorban, áprilisban 2786,29 zlotyra (182 828 forint) a márciusi 2846,30 zlotyról, de így is magasabb volt a tavalyi átlagnál.