A Napi Gazdaság a brit Financial Times minapi számára hivatkozva ad hírt arról, hogy tíz uniós iparági szövetség levélben fordult az EB elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz, nehezményezve, hogy Brüsszel szakított korábbi éles dömpingellenes fellépésével. A globalizációs versenynek leginkább kitett ágazatok, mint a textilipar, a vegyipar, a fémipar és a bányászat képviseletében megfogalmazott panasz azzal vádolja a kereskedelempolitikáért felelős brit biztost, Peter Mandelsont, hogy a tagállamok háta mögött "elfogult iparpolitikát" űz, hiszen míg tavaly összesen 36 esetben indított tisztességtelen verseny miatt eljárást, addig idén még egyetlen ügyet sem talált, amelyben kifogásolta volna a piaci ár alatti dömpinget.
Az EB szóvivője, Pia Ahrenhilde Hansen tegnap megerősítette a tízek levelének tényét, de érdemben nem akart választ adni, amíg nem készül el Barroso írásos felelete. Általánosságban azonban annyit megjegyzett, hogy az EB az uniós jogi kereteknek megfelelően működteti a kereskedelemvédő politikát, és cáfolta, hogy ebben akár csak a jövőben is változás volna. Utalt a tavaly decemberben éppen Mandelson által kiadott úgynevezett zöld könyvre, amely szintén nem tartalmaz javaslatot az eddigi dömpingellenes politika módosítására.
Mandelson csapata egyébként azzal magyarázza az ügyek látványos csökkenését, hogy a tavalyi "nagy viharok elültével most szélcsend állt be"... Hosszú távon azonban Mandelson szerint is egyensúlyt kell találni az EU-n belüli ellentmondásos helyzetre. Hiszen világosan megkülönböztethető két tábor: az egyik oldalon például a britek és a svédek álnak, ahol a nagy kereskedőláncok - a fogyasztókhoz hasonlóan - érdekeltek az ázsiai országokba kihelyezett termelés biztosította olcsó árukban, viszont a másik oldal, a termelők - mint az olaszok, spanyolok, portugálok - sürgetik a saját iparuk védelmét. Mandelson egyébként már tavaly se lelkesedett a dömping ellen kvótákkal és büntetővámokkal védekező szabályozás bevezetéséért. Az olcsó vietnami és kínai cipők esetében viszont elismerte, hogy azok ára gyakran még az önköltséget is alig éri el, a textilárukról 2005-ben pedig egy önkorlátozó mechanizmusban állapodott meg Pekinggel.