Az előző hónapban tovább folytatódott a GKI fogyasztói bizalmi indexének február óta tartó, nagyon lassú javulása, amely inkább csak stagnálásnak, a mélyponton való túljutásnak tekinthető. A tavaly május-júliusi zuhanás, majd az ezt követő mérsékelt romlás után idén januárban érte el 12 éves mélypontját a mutató.
Májusban - áprilishoz hasonlóan - javultak a lakosság saját pénzügyi helyzetére vonatkozó, valamint inflációs várakozásai. Ezzel szemben a háztartások a munkanélküliséggel és megtakarítási lehetőségekkel kapcsolatban kissé pesszimistábbá váltak.
Az üzleti szektoron belül eltérően alakult az egyes ágazatok várakozása, az ipari bizalmi index értéke rég látott magasságokba emelkedett, miközben a többi ágazaté érzékelhetően romlott.
Az ipari bizalmi index utoljára több mint hat éve, 2001 márciusában volt ilyen kedvező. A mutató javulásában a következő negyedévi termelési kilátások, a rendelésállományok és a saját termelésű készletek kedvezőbb megítélése játszott szerepet.
Az elmúlt időszak termelésének megítélése romlott, az exportrendeléseké nem változott. Változatlan az áremelési szándék mértéke is, de az áremelést tervezők köre kisebb lett. A foglalkoztatási szándék az előző havi - magas - szinten maradt.
Az építőiparban májusban az elmúlt három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is jelentősen romlott az előző hónaphoz képest. Gyengült a foglalkoztatási szándék is.
Mindezek eredőjeként az építőipari bizalmi index értéke jelentősen csökkent. Az áremelési tervek valamelyest enyhültek az áprilisihoz képest, s immár az egy évvel ezelőttinél is kevésbé intenzívek.
A kereskedelmi bizalmi index - az áprilisi romlást követően - májusban hasonló mértékben tovább esett. Egyedül a készletek megítélése javult kissé. Az eladási pozíció és a várható megrendelések megítélése viszont egyaránt sokkal rosszabb lett. Csökkentek viszont az áremelési tervek.
Jelentősen romlottak a szolgáltató szféra konjunkturális várakozásai is, különösen a várható foglalkoztatásé. Az inflációs várakozások viszont mérséklődtek.
A magyar gazdaság várható helyzetére vonatkozó - egyébként borúlátó - várakozások jellemzően nem változtak, a fogyasztóké és a kereskedelmi cégeké javult, a szolgáltatóké romlott.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. az Európai Unió módszertanának megfelelően állítja elő konjunktúra-indexét.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.
Az index kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. A szolgáltató szféra cégei közül a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.
A számítások során matematikai módszerekkel kiszűrik a szezonális hatások - például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés - okozta eltéréseket.