Jöhetnek az ötszázezres kft-k

Elfogadta a parlament azt a törvénycsomagot, amely olcsóbbá és egyszerűbbé teszi a vállalkozásalapítást. Kisebb jegyzett tőkével alapítható kft, és nem lesz kötelező a közjegyzői hitelesítés az aláírási címpéldányra. A lustább társaságok pedig még egy év haladékot kapnak, hogy társasági szerződésüket összehangolják az új társasági törvénnyel.

A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a cégalapítás egy helyen és egyszerre történjen, s ezt követően már csak a cégbíróságnál kelljen eljárni a bejegyzés érdekében. Ezért a jövőben vagy közjegyző készíti a társasági szerződést és az aláírási címpéldányt is, vagy ügyvéd fogja készíteni és ellenjegyezni ezeket az okiratokat. A cégbíróság mindkettőt el fogja fogadni, azonban az ügyvéd által ellenjegyzett aláírási címpéldány nem lesz közokirat, hiszen azt közjegyző nem fogja hitelesíteni. Kft-alapításkor nem lesz kötelező a bankszámlanyitás a cégbejegyzéshez, elegendő az ügyvezetőnek nyilatkoznia arról, hogy befizették a pénzbeli betéteket. A nyilatkozatot ügyvédnek kell ellenjegyeznie, vagy közjegyzőnek hitelesítenie.

Csökkenő illeték, jegyzett tőke

A törvénymódosítás arra törekszik, hogy minél többen az egyszerűsített cégeljárást alkalmazzák (elektronikus úton, szerződésmintával kérjék a bejegyzést), ugyanis ehhez az eljáráshoz jóval alacsonyabb illetékfizetési kötelezettséget kapcsol. Ilyen cégalapításkor - cégformától függetlenül - 15 ezer forint illetéket kell majd csak fizetni, míg egyéb esetekben kft-re és zrt-re marad a jelenlegi 100 ezer forint, bt-re és kkt-re pedig 50 ezer forint. Ráadásul az egyszerűsítetten benyújtott kérelmeknél nem kell majd közzétételi díjjal sem számolni.

A jegyzett tőke törvényi minimuma is csökken. Az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott országok társasági joga ugyanis szinte mindenhol alacsonyabb jegyzett tőke meglétét írja elő, mint a hatályos magyar szabályozás. A törvénymódosítás ezért a korlátolt felelősségű társaság általános tőkeminimumát a jelenlegi 3 millió forintról 500 ezer forintra csökkenti. A zártkörűen működő részvénytársaság tőkeminimuma pedig 20 millióról 5 millió forintra csökken. Nem változik a nyrt. 20 millió forintos alaptőke minimuma. A törvénymódosítás jegyzett tőkére vonatkozó szakaszai már 2007. szeptember 1-jén hatályba lépnek, ettől az időponttól már 500 ezer forintból alapítható kft.

Kötelező elektronikus cégeljárás

2008. július 1-től válik általánossá és kötelezővé az elektronikus cégeljárás, egy év felkészülési időt hagyva a technikai feltételek kiépítésének. Ettől az időponttól kezdve azonban már csak elektronikus úton terjeszthetők elő a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmek, és a cégbíróság is kizárólag elektronikus okirat formájában tartja nyilván a cégre vonatkozó iratokat. Szintén elektronikus formában készül majd a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor az a tanúsítvány, amely tartalmazza a bejegyzésre váró cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát és statisztikai számjelét. Ennek megfelelően a cégbíróság is elektronikus úton közli a jogi képviselővel az eljárásban hozott végzéseket, azonban a tanúsítványt, a bejegyző és a bejegyzési kérelmet elutasító végzést írásban is megküldi majd.

Az egyszerűsített cégeljárás feltételei is változnak. Egyrészt bővülnek a szerződésminták, zártkörűen működő részvénytársaságot is lehet szerződésmintával alapítani, másrészt ebben az eljárásban akkor is bejegyzik két munkanap alatt a céget, ha nem élt előzetes névfoglalással. Tekintettel arra, hogy a szerződésmintákat a tárca átdolgozta, és jóval rövidebb határidőt, valamint sokkal kevesebb illetéket rendel az így alapított cégek bejegyzéséhez, a jogalkotói szándék az, hogy minél többen alkalmazzák a szerződésmintákat. A változás-bejegyzési eljárásban is alkalmazható lesz az egyszerűsített eljárás, természetesen csak akkor, ha szerződésmintát használnak.

Nem lesz "Ready made" cégalapítás

Bár a javaslat tartalmazta, egyelőre nem szavazta meg a parlament azt a lehetőséget, hogy ügyvédi irodák eladási céllal alapítsanak céget. A törvényjavaslat a az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságra és az egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaságra tette volna lehetővé az eladási célú alapítást.

Végezhetnek viszont székhely-szolgáltatást az ügyvédek, ami azt jelenti, hogy a cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről. A székhely-szolgáltatás szabályait külön jogszabály fogja majd rögzíteni.