Minden drágult májusban

A fogyasztói árak az idén májusban 0,8 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, és 8,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A budapesti elemzők 8,5 százalékos, a londoni szakértők 8,3 százalékos 12 havi inflációt vártak.

Az év első öt hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 8,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. 0,5 százalékkal nőttek márciushoz képest, és 8,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Tavaly májusban a fogyasztói árak 1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 2,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Egy hónap alatt az élelmiszerárak 1,6 százalékkal emelkedtek, ez az átlagot meghaladó növekedés az idényáras élelmiszerek 13,4 százalékos drágulásának következménye. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerárak nem változtak az előző hónaphoz képest. Csökkent 2,2 százalékkal a cukor, 2,1 százalékkal a párizsi és a kolbász ára.

Az átlagnál nagyobb mértékű, 1,1 százalékos áremelkedés mutatkozott a szolgáltatások területén. Ezen belül a távolsági utazásért átlagosan 16,1 százalékkal kellett többet fizetni a május 1-én életbe lépett új kedvezmény- és tarifarendszer miatt.

A ruházkodási cikkek árai az átlaggal szinte megegyező mértékben, 0,6 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk, valamint az egyéb cikkek esetében átlag alatti, 0,4 százalék volt az áremelkedés. A járműüzemanyag-árak 1,1 százalékkal emelkedtek.

A tartós fogyasztási cikkek, valamint a háztartási energia áraviszont 0,3, illetve 0,2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerárak az átlagosnál nagyobb mértékben, 11,2 százalékkal emelkedtek. Ezen belül 32,2 százalékkal drágult a péksütemény, 31,8 százalékkal a liszt, 22,9 százalékkal a kenyér, 17,7 százalékkal a baromfihús, 16,6 százalékkal a cukor és 14,7 százalékkal a tojás.

A háztartási energia átlag feletti, 31,6 százalékos áremelkedésén belül, a vezetékes gáz 53,3, a távfűtés 38,7, az elektromos energia ára 21,2 százalékkal nőtt.

A szeszes italok, dohányáruk 6,9 százalékos és a szolgáltatások 8,2 százalékos árnövekedése az átlagosnál alacsonyabb volt, ez utóbbin belül a távolsági utazás 28,2, a csatornadíj 16,7, a szemétszállítás díja 14,7, a vízdíj 12,5 százalékkal nőtt.

Átlag alatti, 2,9 százalékos áremelkedést mértek az egyéb cikkek, valamint 1,3 százalékos drágulást a ruházkodási cikkek esetében. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2006 májusában.

Elemzői vélemény

Meglepetést okozott az élelmiszerek lassuló árnövekedése, valamint az, hogy a Főtáv áprilisi tarifaemelése még nem jelent meg az inflációban. Mivel az utóbbi hatása már érezhető lesz a következő hónapban, valamint az üzemanyagárak is kissé tovább emelkedtek, a dezinfláció megtorpanására számítunk, további kockázatot az élelmiszerárak jelentenek - áll Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének az [origo]-hoz elküldött anyagában.

A következő hónapokban 8,5-8,6 százalék közötti inflációra számítunk, szeptemberben a bázishatások kiesése miatt lendületesen visszaeshet az infláció (6,1százalék), év végére pedig 5,1 százalékra mérséklődhet az áremelkedés éves növekedése.

A maginfláció kedvező alakulása ellenére sem várható júniusban kamatcsökkentés, mivel a bérek alakulása felfelé mutató kockázatot jelenthet, a piacok instabilitása miatt is indokolt lehet az óvatosság. Az enyhén növekvő kockázati prémium és a kissé gyengébb forintárfolyam csökkenti a kamatcsökkentés melletti érveket. A Monetáris Tanács összetételének júliusi változása ellenére is inkább kiváró lehet a Tanács, ezért kamatcsökkentésre leghamarabb augusztusban számítunk, amennyiben az MNB aktuális inflációs jelentése kellő támaszt tud adni a csökkentéshez.