Moszkvában a legdrágább az élet

Moszkva a világ legdrágább városa a külföldi kiküldötteknek, megelőzve Londont és Tokiót, áll az egyik legnagyobb nemzetközi humánerőforrás-tanácsadó cég hétfőn Londonban kiadott éves felmérésében, amely szerint Budapest - jóllehet jelentősen drágult - más térségbeli nagyvárosokkal ellentétben továbbra sincs a legdrágább ötven város között.

A lista 143 város megélhetési költségeit vizsgálja 200 termékből és szolgáltatásból álló kosár átlagos dollárárának összevetése alapján; az összehasonlítási alap New York, 100-as megélhetési mutatóval. A Mercer Human Resource Consulting által évente összeállított lista célja útmutatást adni a vállalatoknak tartós kiküldötteik várható mindennapos költségeiről. Az idei összeállításban a tavalyihoz hasonlóan Moszkva került az első helyre, 134,4-es megélhetési mutatóval. Az orosz főváros jelentősen drágult New Yorkhoz képest egy év alatt: tavalyi költségindexe 123,9 volt.

A világ legdrágább 15 nagyvárosa között nem Moszkva az egyetlen orosz: Szentpétervár 103-as mutatóval a 12. helyre került, ugyanoda, ahova tavaly, csak akkor még New Yorknál olcsóbb volt, 99-es átfogó mutatóval.

A világ második legdrágább városa London, amely azonban Moszkvánál sokkal nagyobb mértékben drágult, és ezzel a tavalyi 5. helyről jött fel az idei másodikra. A brit főváros megélhetési mutatója a 2006-os listán kimutatott 110,6-ról 126,3-re emelkedett, és ennek szinte kizárólagos oka a lakbér meredek emelkedése, valamint a font egy év alatt végbement, 11 százalékos erősödése a dollárhoz képest. Egy bútorozatlan, két hálószobás, luxuskategóriásnak nevezhető londoni belvárosi lakás átlagos havi bérleti díja ma már kétezer font (750 ezer forint), éppen a kétszerese az azonos kategóriás lakások római, madridi vagy sydneyi havi lakbérének.

A Mercer listájának legdrágább csoportját nagyrészt európai városok foglalják el: a felső ötvenből harminc európai, köztük öt kelet-európai. Ez utóbbi térségből - Moszkva és Szentpétervár mellett - bekerült a legdrágább ötvenbe Kijev, amelyet 91,4-es indexe a 28. helyre sorolt, valamint Pozsony, amely a tavalyi 48. helyéről meredek drágulással a 31.-re jött fel 82,4-ről 89,2-re emelkedő megélhetési mutatójával, és ezzel a legdrágább a négy közép-európai EU-tagállam nagyvárosai közül. A térségből a felső ötvenes kategóriába még éppen bekerült Prága is, amely a 49. helyen van 85,6-es mutatójával. Budapest 83,1-es átfogó megélhetési mutatója ugyanakkor csak a 60. helyre volt elég, igaz, a magyar főváros is jelentősen drágult, ugyanis tavaly 80,2-es mutatóval a 65. volt a Mercer felmérésében.

Nem ez az első idei felmérés, amely Budapest dollárban számolt viszonylagos olcsóságát mutatja a térségben. Az Economist Intelligence Unit - szintén New Yorkot véve összehasonlítási alapként -, márciusban kiadott legutóbbi felmérésében azt mutatta ki, hogy a közép-európai EU-tagországok nagyvárosai közül Budapest a legolcsóbb a kiküldötteknek. Az EIU szerint - amely a Mercerétől eltérő, szűkebb áru- és szolgáltatási kosarat vizsgál - a magyar főváros ráadásul a legutóbbi felmérés óta jóval olcsóbb is lett: 74-esről 67-esre csökkenő költségindexével - Bangkokkal, Belgráddal és Ho Si Minh-várossal holtversenyben - a 92. helyre süllyedt vissza a tavaly elfoglalt 77. helyéről a cég 132 várost vizsgáló listáján.