Délelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök telefonon beszélt Alfred Gusenbauer osztrák kancellárral, és ismét barátságtalan lépésnek nevezte az OMV akcióját. Veres János pénzügyminiszter őszre törvényi biztosítékokat helyezett kilátásba hasonló esetek kivédésére. Piaci elemzők ezek után valószínűtlennek tartják, hogy az OMV próbálkozása sikerrel járna.
"A kormány minden lehetséges eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a Mol részvényeire irányuló kivásárlást meghiúsítsa, ez alapvető nemzeti érdek" - mondta a kormányszóvivő, de nem árult el részleteket.
Kérdésre válaszolva azonban elmondta: nem helytálló a Népszabadság csütörtöki számában megjelent hír, amely szerint a kabinet megfontolja egy olyan jogszabály előkészítését, amely - amerikai mintára - nemzetbiztonsági aggály esetén vétót adna a kormány kezébe a cégfelvásárlásoknál. Hozzátette: a kormánynak nem ilyen típusú jogszabály-módosítás a célja.
Veres János újságíróknak kijelentette: az állam nem vásárol a tőzsdén Mol-részvényt, mert erre nincs törvényi lehetőség. "Ha ismertetném azokat az eszközöket, amelyeket a kormány tervez az ellenséges kivásárlások megakadályozására, akkor rontanám a pozíciónkat" - mondta a pénzügyminiszter. Hangsúlyozta: szükség van törvényi szabályozásra a stratégiai iparágak átvételének megakadályozására, a szabályozásnak azonban illeszkednie kell az európai uniós jogrendhez. Kiemelte, hogy egyelőre nem lát sürgető kényszert, és leghamarabb szeptembertől várható törvényjavaslat beterjesztése.
A Mol piacán délelőtt némi nyugtalanságot okozott a BA-CA osztrák bank bejelentése, hogy 5,94 százalékos részesedésre tett szert a Molban, később pedig közölte, hogy a pakettet egy ügyfél megbízásából vásárolta meg, és valószínűleg már csütörtök délután vagy pénteken átruházza. Az ügyfél nevét a bank nem közölte.
Piaci elemzők többnyire azon a véleményen vannak, hogy nem volna bölcs az osztrák cégtől, ha szembeszállna a magyar kormánnyal, akkor se, ha annak nincs részesedése a Molban. A KBC Bank olajpiaci elemzője a Reutersnek adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a kormány ellenőrzi a versenyhivatalt, amely eldönti, hogy az OMV-nek milyen üzletrészeit kellene eladnia, ha sikerülne átvennie a Molt.
A KBC Securities budapesti irodájának elemzője, Tordai Péter szerint a BA-CA vásárlás mögött is az OMV áll. Ugyanakkor ezt az OMV cáfolta. Más elemzők szerint a vásárló az OMV, de ez az ügylet része a hétfőn bejelentett tulajdonszerzésnek.
Az UBS elemzője szerint a kormány és a Mol eltökélt ellenállását tekintetbe véve az OMV esetleges kísérletei aligha kecsegtetnek sikerrel, már csak azért sem, mert a Mol közvetve és közvetlenül csaknem a részvénytőke 30 százalékát ellenőrzi az OMV 18,6 százalékával szemben.
Valamennyi érintett cáfolta azokat az osztrák lapértesüléseket, amelyek szerint az orosz Gazprom részesedést szeretne vásárolni az osztrák OMV-ben.
Az OMV egyik fő részvényese, a vállalatban 17,6 százalékos részesedéssel rendelkező Abu Dhabi International Petroleum Investment (IPIC) képviselője szerint az IPIC nem tárgyal a Gazprommal az OMV-ről. Hasonlóképpen nyilatkozott a másik tulajdonos, az ÖIAG állami holding vállalat, amelynek 31,5 százalékos részesedése van az OMV-ben.
Az OMV hétfőn jelentette be, hogy 18,6 százalékra növelte részesedését a Mol-ban, egyszersmind jelezte, hogy "nyílt és konstruktív módon strukturált párbeszédet" kíván folytatni a Mol vezetésével. A Mol délután közleményében leszögezte: változatlanul saját stratégiáját óhajtja követni, és nem kíván stratégiai egyeztetésekről tárgyalni az OMV vezetésével.
Az OMV hétfői bejelentése szerint több, együttesen közel 1 milliárd eurós ügylet keretében 8,6 százaléknyi Mol-részvényt vásárolt. Az osztrák cég az ügyletekről nem konzultált a Mol menedzsmentjével, mondta az MTI-nek hétfőn Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója.
A Mol a múlt pénteken bejelentette, hogy a tőkeoptimalizálás érdekében sajátrészvény-vásárlásba kezd. A saját részvényekre vonatkozó 10 százalékos korlátozás miatt megegyezést írtak alá 8 757 362 darab saját részvény kölcsönadásáról az OTP-nek.
Csütörtökön a Mol 28 100 forinton fejezte be a kereskedést, ez 400 forintos, 1,4 százalékos csökkenés a szerdai záráshoz képest, forgalma 33,2 milliárd forint volt.
Az olajpapír árfolyama a pénteki bejelentés óta dinamikusan emelkedett: pénteken 7,66 százalékkal 26 000 forintra, hétfőn 8,85 százalékkal 28 300-ra, kedden pedig 6,1 százalékkal 30 000 forintra drágult. Ezt követően szerdán a Mol 1500 forinttal, 5 százalékkal 25 800 forintra esett.