Maradt a kamat az euróövezetben

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön nem változtatott a kamatszinten, továbbra is 4,00 százalékon tartja az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés megfelelt a piaci várakozásnak. Ugyanakkor az elemzők valószínűnek tartják, hogy idén még két szigorítás lesz, szeptemberben, majd decemberben, így a bank 4,50 százalékos szinten zárja majd az évet.

A bank legutóbb június elején emelte az irányadó kamatát, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra. 2005. december óta a júniusi a nyolcadik negyed pontos szigorítás volt.

A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke elmondta: az euróövezet gazdasági kilátásai középtávon kedvezőek, a legutóbbi makrogazdasági adatok és kilátások messzemenően pozitívak, az EKB nézete szerint a fogyasztási kiadások a következő hónapokban felfutnak, elsősorban a munkapiaci körülmények javulása nyomán.

A növekedési kilátásokat veszélyeztető kockázatok rövid távon kiegyenlítettek, középtávon viszont a protekcionizmus, a további olajár-emelkedési kockázatok és globális egyensúlytalanságok zavarhatják a kilátásokat.

Az EKB elnöke elmondta: a bank "közelről" figyeli az inflációs kockázatokat, és ha szükséges "határozottan és időben cselekszik". Utalt arra, hogy a kamatdöntések indoklásaiban elhangzó "közelről", vagy a "nagyon közelről" kifejezések piaci túlértékelésének nincs értelme, ugyanakkor rámutatott, hogy ez a közlés semmiképpen sem jelent felszólítást a jelenlegi piaci várakozások megváltoztatására.

Az EKB fő feladata az árstabilitásra figyelni. Ebből a szempontból közvetlen, azonnali veszély nem látszik: a nemrégiben megjelent hivatalos előzetes becslés szerint az euróövezetben júniusban is átlagosan 1,9 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció, éppúgy, mint az előző három hónapban. Sőt, a legnagyobb súlyú Németországban júniusban 1,8 százalékra csökkent az éves infláció a májusi 1,9 százalékról. Az EKB a belső eredetű maginflációban sem találhat kivetni valót: a tizenkét havi maginfláció májusban már negyedik hónapja maradt szintén szilárdan 1,9 százalékon. Az infláció 2005. január óta először tavaly szeptemberben csökkent a bank kamatpolitikája számára irányadó, legföljebb 2 százalék alá, azóta sem haladta azt meg.

Csakhogy az EKB ennek ellenére továbbra is tart az inflációs nyomás növekedésétől, amit a beruházási fellendülés vonzotta, rekord ütemű pénz- és hitelnövekedés táplál. A beruházások miatt a gazdasági növekedés az euróövezetben továbbra is gyorsabb, mint amit az EKB egészségesnek tart.

Az euróövezetben a GDP az első negyedévben 0,6 százalékkal nagyobb volt a tavalyi utolsó negyedévinél, és 3,0 százalékkal nagyobb a tavalyi első negyedévinél. Ez ugyan lassulás a tavalyi utolsó negyedévi 0,9 százalékos, illetve éves összehasonlításban 3,3 százalékos növekedéshez képest, de gyorsabb a tavalyi egész évi átlagos 2,7 százalékos, hatéves rekord ütemnél, és nagyobb az Európai Bizottság május eleji, idei évi 2,6 százalékos átlagos GDP-növekedési jóslatánál is.

Azonban, mivel ezzel együtt az átlagos növekedés továbbra is nagyon messze van az EKB tűrésküszöbétől, a szigorítás nyilván tovább folytatódik. Az EKB 2005 végén átértékelte felfogását: azóta úgy véli, az euróövezetben inflációmentesen fenntartható gazdasági növekedés közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz.

Az EKB június elején módosította előrejelzéseit. Most 2,3-2,9 százalék közötti GDP-növekedésre számít az euróövezetben az idén, a márciusban jósolt 2,1-2,9 százalék helyett. Az évi átlagos inflációt az idén 1,8-2,2 százalék között várja, gyorsabbnak a márciusban valószínűsített 1,5-2,1 százaléknál. Jövőre az előrejelzése 1,4-2,6 százalékos, ez viszont azonos a márciusi jóslattal, sőt, a jövő évre szóló GDP-növekedési előrejelzését csökkentette is, 1,8-2,8 százalékra a márciusban jósolt 1,9-2,9 százalékról, reményt adva, hogy a szigorítás jövőre talán már nem folytatódik.