Az igazi döntésre azonban előbb-utóbb a Kremlben kerül sor, mint ahogy eddig az árral és a fizetéssel kapcsolatos viták esetében mindig történt. A piaci elemzők és az európai politikusok feszült figyelemmel kísérik az események alakulását, hiszen a hasonló ellentétek egyszer már komoly gondokat okoztak Nyugat-Európa ellátásában. Belaruszon halad át ugyanis a nyugatra exportált orosz gáz mintegy 20 százaléka.
Legutóbb tavaly decemberben volt éles vita a felek között, miután a Gazprom akkor az addigi 49-ről 200 dollárra akarta emelni a gáz ezer köbméterenkénti árát. Az akkor megszületett megállapodás szerint száz dollár az ár, Minszk 2,5 milliárd dollárért eladja a Beltranszgaz gázszállító cég felét a Gazpromnak, de az idei első félévben a zökkenőmentes átmenet érdekében csak fél árat fizetnek. A százdolláros ár valójában csak július elsejével lépett volna életbe, de Minszk a csökkentett árat sem fizette ki.
A Glavred ukrán internetes oldal szerint a belarusz gazdaság válságos helyzetben van, mivel az ország idén egyáltalán nem exportált kőolajat - ez mintegy 205 millió dolláros kiesést jelentett. Ugyanakkor a vállalatokkal megfizettették a százdolláros gázárat, és ennek is köszönhető, hogy a költségvetés májusban 750 millió dolláros többletet mutatott.
Ennek ellenére a kormány egymilliárd eurós hitelhez akar jutni a nyugati piacokon és 1,5 milliárd dollár kölcsönt kért Oroszországtól. A Kommerszant című orosz lap értesülései szerint Alekszandr Lukasenko belarusz elnök már alá is írta a kormány menesztéséről szóló dekrétumot, a parancsait hűségesen teljesítő testületre hárítva a felelősséget az újabb válságért.