Szerdától tüntetnek a gazdák Záhonynál

Szerdától három napos figyelemfelhívó demonstrációt tartanak a szabolcsi gazdák, amivel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot (FVM) szeretnék rávenni arra, hogy érdemben válaszoljon a kárenyhítéssel kapcsolatos kérdéseikre.

A záhonyi határátkelőnél félpályás útzárral tüntetnek a fagykárt szenvedett Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei gyümölcstermelők, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) azért, hogy az agrárkormányzat tárgyalóasztalhoz üljön velük. A termés nélküli almafák árnyékában rendezett három napos folyamatos demonstráción 600 gép vesz részt.

A gyümölcsösökben annak ellenére is van munka, hogy idén nem lesz termés. A hajtásválogatás, a gyomirtás, és a talajmunka elvégzéséhez azonban a termelőknek pénzre lenne szükségük. Ezért segítséget kértek művelési költségekhez, amit az EU tagországaiban meg is adnak a helyi termelőknek hasonló katasztrófák esetén. Legnagyobb mezőgazdasági versenytársunknál, Lengyelországban például a fagykárok után egy hónap alatt felmérték a károkat, és június hónapban kifizették a károsult gazdákat: 100 százalékos állami garanciával, 1,69 százalékos kamattal, 5 éves futamidőre kaptak kedvezményes hitelt.

A magyar agrárkormányzat álláspontja azonban különbözik a többi tagországétól: a sikertelen agrárkár-enyhítési rendszerhez való csatlakozás lehetőségének újbóli megnyitása volt az FVM ajánlata. Az FVM-ben egy hét alatt sem sikerült olyan embert találni, aki hajlandó lenne nyilatkozni az [origo]-nak az üggyel kapcsolatban. A szaktárca jelenlegi álláspontjára ezért Gráf József agrárminiszter a gazdák petíciójára adott június végi válaszából lehet csak következtetni, amely szerint Magyarország EU-tagsága nem tesz lehetővé más kárenyhítést az agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényben foglaltakon kívül. A levélből az is kiderül, hogy a jogszabály végrehajtási rendeletei és uniós egyeztetése még folyamatban van.

A gazdák ezért úgy érzik, hogy magukra hagyták őket abban a szorult helyzetben, amibe önhibájukon kívül kerültek. A mezőgazdasági miniszter válasza köszönőviszonyban sincs a petícióval, nem válaszolt az abban foglaltakra, javaslataik pedig az illetékes bizottságig sem jutottak el - mondta az [origo] kérdésére Jakab Ferenc, a Demonstrációs Bizottság elnöke. Az időhúzás pedig nem segít, mert hiteleiket és járulékaikat nem tudják fizetni, ám azok felfüggesztésére, halasztására vonatkozó felvetésükre nem érkezett reagálás - tette hozzá a tüntetés szervezője. Az érdekképviselet elnöke szerint a tisztességes, adófizető embereket megszégyeníti a szociális tárca 250 millió forintos közmunkaprogramról szóló ötlete.

A gazdák alkalmatlannak tartják a katasztrófahelyzet kezelésére az idei év elején bevezetett kárenyhítési rendszert, mert Szabolcsban 1300 tag, és 13 300 kárigény van. A szerződők száma országosan is nagyon alacsony, a termelők kevesebb, mint 8 százaléka lépett be a végső határidőig. Az alacsony érdeklődés oka a bizalmatlanságon kívül az, hogy termés és tartalékok nélkül nehéz csatlakozni egy önsegélyező rendszerhez. Az üres alapba hiába fizet be a kormány ugyanannyit, mint a gazdálkodók, országosan legjobb esetben is csak 7 milliárd forint kerülhet abból elosztásra. Ez biztosan nem elegendő a 40-45 milliárdos fagykárok enyhítésére.

Az alapban lévő pénz ugyan a fagykárokra is kevés, de az aszálykár, és a belvízkár rendezése is innen történne. A fizetés azonban egyelőre nem okoz fejtörést, hiszen már a jogszabályból kiderül, hogy a hosszadalmas kérelmezés, felmérés, és igazolások rendszere miatt az alapból csak a következő évben, 2008-ban valósul meg az első kifizetés.

A hátrányos helyzetű szabolcsi térségben szedik le az ország almatermésének felét, tavaly mintegy 300 ezer tonnát. Így az étkezési alma 110 forintos maximális felvásárlási ára, és a termés 60 százalékát kitevő ipari alma 30 forintos átlagára alapján nem túlzó a 15 milliárdos megyei kárbecslés.