Szeptemberben elkezdődik a három hónapos halászati szezon, amikor a nyári halárak a nagyobb kínálat és az olcsóbb halászati módszerek miatt általában csökkennek. Idén azonban ezt az árváltozást felemészti a takarmányárak emelkedése, de akár drágulás is bekövetkezhet. Az ágazat szereplői 15-20 százalékos áremelést tartanak indokoltnak - mondta az [origo]kérdésére dr. Orosz Sándor, a Halászati Termék Tanács igazgatója.
A hal is abrakfogyasztó jószág, még az extenzív halgazdaságokban is van kiegészítő táplálás. A költségek 30 százalékát kitevő takarmány azonban drága, a tógazdaságok már annak is örülnek, ha a tavalyi átszint duplájáért - tonnánkénti 45-50 ezer forintért - hozzájutnak a takarmányhoz - magyarázta az [origo]-nak egy szakember.
A halágazat szereplőinek egybehangzó véleménye szerint rájuk is ugyanolyan hatással van a takarmányár, mint az állattartókra. Az aszály miatt ráadásul még komoly párolgási veszteséget is el kellett könyvelnie a halastavaknak. A vízhiányt sok helyütt a fizetett vízutánpótlással sem sikerült mérsékelni. Ezért korábban kell lehalászni az állományt, ami rövid túlkínálatot gerjesztve, piaci zavarokat is okozhat.
Mivel halból túlkínálat várható a szezon beindulásakor, az ágazat szereplői nehezebben tudják érvényesíteni érdekeiket.De a karácsonyi halért biztosan jóval többet kell fizetni, mint tavaly.
A termelési költségek nagyban függnek az adott halastó földrajzi, fizikai adottságaitól. A legtöbb helyen a szezonon kívül csak a hagyományos hálós, azaz szűréses módszerrel oldható meg a halászat, vízutánpótlás híján nincs lehetőség a leeresztésre. Ez a technika kevésbé hatékony, ezért drága. A fő költséget ugyanakkor nem a lehalászás, hanem a vízszolgáltatás jelenti, és ebben vannak a legnagyobb - akár 3-szoros - eltérések is. A többi kiadás - a takarmány, az utánpótlás, az állatorvos, és a fertőtlenítés - nagyjából azonosak minden megyében.
A ponty átlagos átadási ára kilónként 600 forint körül van - mondta az [origo] kérdésére Kiss György Károly, a Balatoni Halászati Zrt. ügyvezetője, aki szerint nem lehet kigazdálkodni a költségnövekedést. A cég termelésének 15 százalékát kitevő busa esetében azonban a tavalyi 170-190 forintos árszint fenntartását tartja indokoltnak az igazgató, hiszen ezt a fajtát nem érinti az áremelés, mert annak nincs szüksége takarmányra.
Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a halfogyasztás Magyarországon. Ezt a termelés bővülése is követte. A legnépszerűbb az élőhal: a termelés több, mint felét így értékesítik. A feldolgozott haláruk között, a nemrég még szinte egyeduralkodó fagyasztott termékek visszaszorulnak, és helyüket egyre inkább átveszik a friss, előhűtött áruk.
A teljes magyarországi haltermelés 20-22 ezer tonna, amiből 17-19 ezer tonnát használnak fel étkezési célra. A horgászok a teljes mennyiség negyedét fogják ki a fogási naplók tanulsága szerint, ám ez a mennyiség valójában még az optimista becslések szerint is 7 ezer tonna.