Pániktól óvnak a jegybankok

Jelenleg még bizonytalan az amerikai másodlagos jelzálogpiaci problémák hatása. Amennyiben több negatív hír nem jelenik meg, a piacok megnyugszanak, ellenkező esetben azonban az elemzők szerint akár világméretű gazdasági problémák is lehetnek. Az Európai Központi Bank a csütörtöki 95 milliárd euró után pénteken 61 milliárdos tőkeinjekciót adott az európai pénzpiacoknak.

A másodlagos jelzáloghitelezési piac (a jelzáloggal fedezett értékpapírok piacának) problémáit az okozza, hogy az USA-ban egy ingatlanra több bank is nyújt jelzáloghitelt, gyakran a jövedelmi viszonyoktól függetlenül - mondta Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. A hitelfelvevő gyakran erején felül eladósodik, és problémát jelentenek a túlértékelt ingatlanok is abban az esetben, ha az adós nem tudja visszafizetni a hitelét. A jelenlegi helyzet szerinte nem olyan súlyos, hogy az módosítaná az amerikai növekedési kilátásokat. Ugyanakkor ma még nehéz megítélni, hogy milyen újabb negatív hírek érkeznek a tengerentúlról, így azt sem lehet kizárni, hogy a másodlagos jelzálogpiacon keletkezett problémák hatása végül súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jár.

A negatív következmények közé sorolta a likviditás- és a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt a vállalati hitelek drágulását. Ez a beruházási ütem csökkenéséhez vezethet, ami a lakosság csökkenő fogyasztásával végül a gazdasági növekedés lassulását eredményezheti - tette hozzá. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzet a likviditás bőségét és a kockázatvállalási hajlandóságot egy még egészséges szintre csökkenti csak, és a kedvező globális konjunktúra átsegíti a piacokat a negatív hatásokon.

Az eddigi hírek alapján Herczenik Ákos valószínűsítette, hogy a kizárólag a másodlagos jelzálogpiacon szereplők jelentős részének leáldozott Amerikában. Azok a nagyobb bankok azonban, amelyek marginálisan foglalkoztak ilyen hitelezéssel, várhatóan "lenyelik" a veszteséget. Ugyanakkor nem zárta ki azt sem, hogy az eddig egészséges pénzügyi szektor is sérülhet.

Az eddig történtek a magyar piacon is éreztetik hatásukat: amíg a tengerentúli aggodalmak nem szűnnek, a tőzsdék, köztük a BÉT is volatilis marad - mondta.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is hasonlóan vélekedett, ám az elemző úgy vélte, a történetnek messze nincs vége, további "csontvázak hullanak még ki a szekrényből". Az amerikai problémák elsődleges reakciójaként a befektetők elfordultak a kockázatoktól, és emiatt növekedtek a felárak, közöttük a feltörekvő piaci felárak is, ahova Magyarország - legalábbis az euró bevezetéséig - tartozik. Az első reakciók hatása az is, hogy a forint árfolyama gyengült.

Suppan Gergely szerint elsősorban azok a nagy tőkeáttétellel rendelkező fedezeti alapok dőlhetnek be, amelyek a hozamok közötti különbségekre spekuláltak. Amennyiben a hatás szeparált marad, a piacok megnyugszanak - mondta. Ellenkező esetben azonban a fogyasztás csökkenése, a vállalati hitelek forrásköltségeinek növekedése a beruházások lassulásához, a foglalkoztatási mutatók romlásához vezethet. Ez lefékezheti az amerikai importot is, ami hatással lenne a távol-keleti és az európai piacokra, ennek azonban ma még nincs jele - tette hozzá.

Az elemző szerint az amerikai növekedés kismértékű lassulása amúgy sem okvetlenül jelentene világméretű lassulást, sőt lehet, hogy a világ más régióira még fellendítően is hathat. Egy jelentősebb gazdasági lassulás azonban már világméretű problémát is jelenthet.

Az elemzők elmondták azt is: Magyarországon hasonló problémákra azért sem kell számítani, mert a hazai bankok egyáltalán nem foglalkoznak másodlagos jelzáloghitelezéssel.

A csütörtöki 95 milliárd euró után pénteken is adott jelentős tőkeinjekciót az Európai Központi Bank az európai pénzpiacoknak. Ez alkalommal 61 milliárd eurót, három napos pénzpiaci felhasználásra, megelőzendő a kereskedésben jelentkező nehézségeket, amit az amerikai jelzálogkölcsönök okozta problémák idézhetnek elő.

Most már túl nagy a likviditás a pénzpiacon, az EKB-nak sikerült ott bizalmat teremteni, a kamatszint megnyugodott - közölték kereskedők. Utóbbi csütörtökön 4,6 százalékig szaladt a rövid távú piacon, pénteken a szint 4,10-4,18 százalékig ereszkedett vissza.

Az EKB ilyen jelentős összeget ilyen rövid idő alatt még nem bocsátott a pénzpiacok rendelkezésére. Legutóbb közel hasonló nagyságrendű pénzzel a 2001. szeptemberi amerikai terroresemények után jelentkezett a pénzpiacokon, akkor összesen 109,6 milliárd euróval segítette ki azokat.

Az amerikai Fed csütörtökön előbb 12 milliárd dollárt tett hozzáférhetővé a piacoknak, de a sajtójelentések szerint ezt megtoldotta egy azonos összegű pénzinjekcióval. Ez a 24 milliárd dollár szokásos intervenciós lépéseinek nagyságrendjét jóval meghaladja már.