Szinte minden élelmiszer drágul ősztől

Az őszi áremelések újra átírhatják a fogyasztói szokásokat, az olcsóbb termékek kereslete nőhet. A hús akár 20 százalékkal, a tej 5-12 százalékkal drágul. Egy kilogramm kenyér ára meghaladja a 200 forintot, a tojás akár 50 forintba is kerülhet.

A csekély mezőgazdasági termés miatt a keresleti piacon megugrottak a gabonaárak, ami a kenyér-, a hús-, a tojás- és a tejárakat is felhajthatja. Az árakat a világpiacon csökkenő készletek is növelik. A liszt drágulása miatt a kenyér ára mintegy 30 forinttal emelkedik. A finomliszt ára egy évvel ezelőtt 54 és 69 forint között volt, mostanra 79-89 forint közé emelkedett, pedig januárban még lehetett 63 forintért is kapni. Drágulásra számítanak az állattartók is a magas takarmányárak miatt. A hús, a tej és a tojás szintén drágul.

A pékek többségének helyzete nem tesz lehetővé más választást: tovább kell hárítaniuk a költségemelkedést a kereskedők felé - mondta az [origo] kérdésére Ilonka Boldizsár, a pékszövetség elnöke. A liszt ára csak körülbelül egyharmada a sütőipari termelés összes költségének, ehhez jön még ugyanilyen arányban az energia, továbbá a munkabér, illetve annak közterhei is. Ilyen termelési körülmények között elkerülhetetlen, hogy a pékek emeljék az árakat.

Most egy kilogramm fehér kenyér előállítási költsége 145 forint körül van, ez feltehetően 174 forintra fog emelkedni. Erre jön rá még a kereskedők árrése, amely szerényebb esetben is 20 százalék körül van. A kenyér kiskereskedelmi ára ezért ősztől szinte biztosan meg fogja haladni a 200 forintot.

Drága a takarmány, kevesebbet tojtak a tyúkok

Az állattartók nem tudják kigazdálkodni a takarmányárak növekedését, a takarmánykukorica tonnája ugyanis egy év alatt 27-ről 32-34 ezer forintra drágult. Amennyiben a magyar húsiparnak nem sikerül keresztülvinnie az átlagosan 10 százalékos - bizonyos húsfélék esetén 20 százalékos - emelést, akkor sokan csődbe jutnak az ágazatban.

A baromfifeldolgozó cégek elégedettek ugyan az augusztusi 7 százalékos áremeléssel, de számolni kell azzal, hogy a következő hónapokban újabb drágulás következhet be, amennyiben az állattartók termelési költségei tovább emelkednek.

A hús árát a piac alakítja majd ki

A sertés- és marhahús drágulásáról egyelőre nem lehet pontosat tudni. A piaci szereplők hallgatásának oka minden bizonnyal az, hogy még tartanak az egyeztetések az állattartók, a feldolgozók és a kereskedők között. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke mindössze annyit árult el az [origo] kérdésére, hogy az élelmiszerárak az alapanyagok árával összefüggésben fognak emelkedni, de azokat végül a piac alakítja ki.

A kereslet csökkenése és a világpiaci árverseny miatt a húsfeldolgozók egészen biztosan nem tudják majd a fogyasztói árakban teljesen érvényesíteni saját költségeik növekedését. Októberben azonban bizonyosan többet kell majd fizetni a húsárukért.

A tojás ára elérheti az 50 forintot is darabonként a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint. A kánikula miatt a tojótyúkállomány termelése legalább 20 százalékkal csökkent a nyáron. A szokásos heti 18 millió tojás helyett csak 14,4 millió tojás jut a piacra. A tojás önköltsége már 18 forint, 40 százalékkal nagyobb, mint egy éve. Pillanatnyilag tojásból sem a világ-, sem az európai piacon nincs felesleg, ezért gyakorlatilag megszűnt az import lehetősége is. A tojás fogyasztói ára Nyugat-Európában 50 forint felett van.

A nyerstej ára júliusban emelkedett az év eleji 66,54 forintról átlagosan 69-70 forintra. Az áremelést a tejkereslet növekedése, valamint az energia-, a csomagolóanyag- és a takarmányár növekedése indokolja. A felvásárlási árak növekedéséhez a tejfeldolgozók is kénytelenek igazodni. Ezért értékesítési áraikat - azaz kereskedelmi átadási áraikat - az év közepétől ők is emelik 5-12 százalékkal. Ennek pontos mértéke árucsoportonként és üzemenként változik, sőt attól is függ, hogy az adott cégnek milyen az érdekérvényesítő képessége a kereskedőkkel szemben.

5-12 százalékkal emelkedhet a tej ára

Európában ráadásul tejhiány van, ami keresleti piacot idéz elő, ez szintén növeli a nyerstej árát, és így a késztermékek ára is nő. A tejhiány miatt a külföldi felvásárlók ráígérnek a magyarországi árakra, így az üzemeknek többet kell kínálniuk az állattartóknak, ha meg akarják tartani beszállítóikat. Ez az 5-10 százalékos emelés a fogyasztói árakban is megmutatkozik majd.

December óta megtorpant a tejtermékek fogyasztásának több éve folyamatosan tartó 5 százalékos növekedése. Az emelés hatására várakozásaik szerint még kevesebb terméket fognak tudni eladni, ezért nem valószínű a tej további drágulása.

A drágulás visszavetheti a halfogyasztást is

A halgazdaságok is a drágább takarmányt használják, így akár 15-20 százalékkal is emelhetik áraikat. A magyar halfogyasztás évek óta nő, a drágulás azonban visszavetheti a fogyasztást a néhány évvel ezelőtti szintre.

Szeptemberben kezdődik a három hónapos halászati szezon. Ebben az időszakban általában csökkennek a halárak a nagyobb kínálat és az olcsóbb halászati módszerek miatt. Idén azonban ezt az árváltozást felemészti a takarmányárak emelkedése, de akár drágulás is bekövetkezhet. Az ágazat szereplői 15-20 százalékos áremelést tartanak indokoltnak - mondta az [origo] kérdésére dr. Orosz Sándor, a Halászati Termék Tanács igazgatója.

A kánikula és az aszály miatt ráadásul komoly párolgási veszteséget is el kellett könyvelnie a halastavaknak. Ezért korábban kell lehalászni a halállományt, ami rövid túlkínálatot gerjesztve piaci zavarokat is okozhat. Mivel halból túlkínálat várható a szezon beindulásakor, az ágazat szereplői nehezebben tudják érvényesíteni érdekeiket. A karácsonyi halért azonban biztosan jóval többet kell fizetni, mint tavaly.

Az olcsóbb termékek kerülhetnek előtérbe

Az őszi drágulás miatt forgalomcsökkenésre számítanak a kereskedők. Egész évre reálértéken nagyjából 3-4 százalékos visszaeséssel számolnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az első félévben az élelmiszer-forgalom nem követte az iparcikkek forgalmának csökkenését. Az áremelések hatására azonban ebben a szegmensben is megindul a forgalomhanyatlás, a decemberi fellendülés ugyanakkor kompenzálhatja a kiesést.

Az eddigi forgalomtartásban az játszhatott szerepet, hogy a háztartások a tartós fogyasztási cikkek vásárlására szánt pénzt inkább élelmiszerre költötték. Az őszi áremelkedések megváltoztathatják a fogyasztók vásárlási szokásait, ennek következtében az élelmiszerkiadásoknál is megkezdődhet a nagyobb arányú spórolás. A várakozások szerint ősztől a mennyiség nem csökken, de a háztartások az olcsóbb termékeket választják, amelyek kisebb forgalmat generálnak.

A fogyasztói áraknak az előző év azonos hónapjához viszonyított emelkedése a KSH adatai szerint 2006 tavasza óta gyorsul fokozatosan. Márciusban ez a mérték elérte a 9 százalékot. A pénzromlás üteme ezután kissé mérséklődött, júliusban 8,4 százalékkal haladta meg az árszínvonal az előző évit.

Az élelmiszerek árai tavaly szeptember óta két számjegyű ütemben nőttek. Ez a tendencia ez évben is folytatódott. A héthavi áremelkedés 11,7 százalék volt, ezen belül azonban májustól már valamelyest mérséklődött a drágulás. Az élelmiszerek közül a burgonya ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 57 százalékkal, a kenyér 20 százalékkal lett drágább júliusig.