Tízéves csúcson a kínai infláció

Az élelmiszerárak gyors emelkedése következtében a júniusi 4,4 százalékról tízéves csúcsra, 5,6 százalékra ugrott júliusban a 12 havi infláció Kínában, bár a piac csak 4,9 százalékra számított - írja a Napi Gazdaság.

A fogyasztói kosár egyharmadát alkotó élelmiszerárak 15,4 százalékkal nőttek éves összehasonlításban, miután az árvizek elpusztították a termés jelentős részét és a sertésvész következtében húshiány lépett föl. A húsárak ennek nyomán 45,2 százalékkal emelkedtek.

A jegybank attól tart, hogy az élelmiszerek drágulása átgyűrűzik más területekre is, tovább fokozva a gazdaság túlhevülését. Ez eddig nem következett be, az élelmiszerárak nélkül kalkulált éves infláció csak 0,9 százalékos volt a júniusi 1,0 százalék után, de a jegybank már korábban figyelmeztetett az inflációs nyomás növekedésére a bérek, az energiaárak emelkedése és az inflációs várakozások növekedése miatt.

A gazdaság túlhevülésének megakadályozását célzó intézkedések között a jegybank idén eddig háromszor emelte a hitelköltségeket, de az eddigi lépések láthatóan nem váltották be a reményeket. A GDP bővülésének üteme a remélt lassulás helyett tovább gyorsult: 11,9 százalékos volt a második negyedévben az első negyedévi 11,1 százalék után, amire 12 éve nem volt példa.

A Goldman Sachs az adatok nyomán 12,3 százalékra emelte ez évre szóló növekedési előrejelzését. Az elemzők ezek után arra számítanak, hogy a jegybank idén még egyszer emeli a kamatot és tovább növeli a bankok kötelező tartalékrátáját. A szakértők eltérően vélekednek a kialakult helyzetről és a követendő lépésekről. Egyesek szerint nincs szükség drámai változtatásra a monetáris politika terén, mivel az élelmiszer-infláció várhatóan hamarosan lecseng, mások szerint azonban az infláció megugrása mögött más tényezők is állnak, ezért fokozott óvatosságra van szükség. Abban azonban általános egyetértés mutatkozik, hogy a jelenség belgazdasági okokra vezethető vissza és nem kell tartani az infláció világméretű megugrásától.