Ezermilliárd forint közlekedésfejlesztésre

A kormány szerdán döntött a következő két év során megvalósítandó, együttesen több mint ezermilliárd forint értékű út- és közlekedésfejlesztésekről, amihez 600 milliárd forint európai uniós támogatás használható fel - közölte Budai Bernadett kormányszóvivő.

Ezen belül 56 útfejlesztés valósulhat meg 440 milliárd forintból, így több mint 770 kilométernyi út épülhet, illetve újulhat meg. Öt vasútfejlesztési projektre összesen 375 milliárd forintot fordíthatnak, és megkezdődhet öt városi tömegközlekedési fejlesztése is 450 milliárd forintért.

A kormány csütörtökön hozza nyilvánosságra a támogatott projektek teljes listáját, amellyel minden idők legjelentősebb magyar közlekedésfejlesztése indulhat meg. A kormányülésen szóba került a 4-es metró finanszírozásának kérdése is, amelyről a jövő héten ismét tárgyal a kabinet, és hoz döntést, mielőtt a támogatási kérelmet benyújtják Brüsszelnek.

A szerdán kiosztott előzetes projektlistában szerepel még a fővárosi 1-es és 3-as villamos fejlesztése is. Budai Bernadett utalt arra, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv, bár 7 éves időszak fejlesztéseiről szól, de a kormány szerdai döntése két évre tekint előre, a döntéseket évente felülvizsgálják.

A kormányszóvivő a 2008-ig megkezdődő fontosabb programok között említette a 8-as út Székesfehérvár és Veszprém közötti burkolatának 11,5 tonnás terhelésre való alkalmassá tételét, valamint a 86-os út Körmend és Rédics országhatár közötti burkolatának megerősítését, és néhol, például Szombathely térségében négysávossá bővítését.

A következő két évben megvalósulhat az M43-as gyorsforgalmi út Szeged és Makó között, valamint az M7-es autópálya Balatonkeresztúr-Nagykanizsa között.

A tervek szerint korszerűsödik a Szolnok-Debrecen vasútvonal, valamint a Budapest-Lőkösháza közötti vasúti összeköttetés. A továbbfejlesztésre javasolt programok között szerepel Záhony és térsége közúti infrastruktúrájának fejlesztése is.

A Magyarországon futó autópályák hossza mindössze 40 százaléka az EU15-ök átlagának. A gyorsforgalmi úthálózat kiépítettsége mindössze 47 százalékos, és az utak terhelhetőségének növelése érdekében mintegy 1000-1200 km burkolat megerősítése szükséges. Emellett növelni kell a településeket elkerülő utak hosszát illetve számát is, mivel az országos főutak 30 százaléka lakott területen halad át. Ez nagy mértékben rontja az ott lakók életminőségét.

A 8-as út

A 8-as számú főút jelenleg a Közép-dunántúli régió egyik legfőbb kereskedelmi útvonala, ezért teljes hosszának megfelelő forgalmi állapotban való kiépítése stratégiai fontosságú kérdés. Az út további fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a térség tőkevonzó képességének növeléséhez.

Az út összességében mintegy 80 kilométeres hosszán 2008-ig megkezdődő fejlesztés érinti a Márkó-Ajka közötti illetve az Ajka és Veszprém megye határa közötti szakaszt; mintegy 30 kilométeren, a Veszprém-Várpalota és a Veszprém-Székesfehérvár közötti szakaszokon valósulhat meg az út burkolatának megerősítése, az út fejlesztése; emellett pedig a 8-as és a 72-es út kereszteződésében külön szintű csomópontot alakítanak ki.

A 86-os út

A Magyarország nyugati részén húzódó észak-dél irányú főút közlekedési és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos mind a térség, mind pedig az ország számára. Mára az út fejlesztése halaszthatatlanná vált, így a 86-os út átépítése a legfontosabb nyugat-dunántúli útfejlesztés, ami nemcsak gazdaságfejlesztési, hanem közlekedésbiztonsági szempontból is fontos: egy korszerűbb, nagyobb áteresztő képességgel rendelkező úton jelentősen csökkenthető a balesetek száma.

A 86-os út összességében 85 kilométeres 2008-ig megkezdődő fejlesztése érinti Szombathely térségét, valamint a Szombathely-Vát közötti szakaszt; az út burkolatának Körmend-Rédics közötti szakaszát 38 kilométer hosszan, a Győr-Moson-Sopron megyei szakaszát pedig 36 kilométer hosszan erősítik meg; emellett pedig megvalósul a 86-os út szelestei elkerülő szakasza is.

Az M43-as gyorsforgalmi út fejlesztése

Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta a teherforgalom háromszorosára növekedett a 43-as úton, a személyforgalom másfélszerese a korábbinak, és a németországi szabadságolások idején ez a sokszorosára ugrik. Az út állapota rendkívül rossz, a magyar szabályozás szerint a kamionok okozta nyomvályúk mélysége nem haladhatná meg a 10 millimétert, ennek ellenére van, ahol 10 centiméteresre gyűrődött fel az aszfalt. Rendkívül rossz az út zajterhelése is, ami nemcsak élhetetlenné teszi az itteni településeket, de az egészségre is rendkívül káros. Az M43-as Szeged és Makó közötti 31 kilométert érintő fejlesztése ezért mára halaszthatatlanná vált.

Az M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakasza

A Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti pályaszakasz elkészültével az M7-es hossza eléri a 245 kilométert. Az út nemcsak Magyarország keleti és nyugati felének összekötését szolgálja majd, hanem a Trieszt-Kijev/Helsinki folyosó részét is képezi majd, és gyors összeköttetést biztosít az Adria felé minden arra utazó honfitársunknak. A pénzből villamosfejlesztésre is jut. Méghozzá az 1-es és 3-as vilamos.

[origo]/MTI