A zárszámadási adatok tanúsága szerint a központi költségvetési szerveknél dolgozó 273 ezer munkavállaló, közalkalmazott és köztisztvisel béreire 967 milliárd forintot fordítottak tavaly.
Ebből az összegből 691 milliárd forint volt az alapbér, további 100,3 milliárd ment túlórára, jutalomra, míg végkielégítésre 16,2 milliárd. Így átlagosan bruttó 3,4 millió forint éves jövedelem jutott egy közigazgatási alkalmazottra. Ez havi bruttó 280 ezer forintos juttatásnak felel meg, vagyis 60 százalékkal magasabb, mint a bruttó átlagkereset.
A minisztériumoknál és azok intézményeinél 243 ezer ember dolgozott tavaly, ami 6800 fővel kevesebb az előző évi és mintegy tízezer fővel a 2002-es adatoknál, amikor is a szocialisták átvették a kormányzást. A miniszterelnökség kormányváltásról kormányváltásra terebélyesedik: míg 2005 végén itt és a háttérintézményeknél 4533 fő dolgozott, egy évvel késbb, a leépítések után már 941 fővel volt több a munkatársi gárda. Persze ez nem azt jelenti, hogy a hivatalban közel 5500-an dolgoznak, ugyanis a MeH fejezetébe tartoznak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok is. Még egy minisztérium van, ahol a 2005-ös adatokhoz mérten növekedett a létszám: ez pedig a környezetvédelmi tárca.
A kancellária az egy főre jutó bérköltség tekintetében is az élre került a tavalyi átszervezések során. A hivatalban az egy alkalmazottra jutó bérköltség évi bruttó 4,8 millió forintra rúg, ami részint a sok választott vezetővel - miniszterelnök, két miniszter, nyolc államtitkár - magyarázható. A kancellárián belül minden tizedik alkalmazott fosztályvezetői vagy annál magasabb státusban van. A miniszterelnökséget a rangsorban az uniós ügyek hivatala követi. A Bajnai Gordon által felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az egy főre jutó bérköltség eléri az évi bruttó 4,3 millió forintot.
A korábbi évek ranglistavezetje, a külügyi tárca a harmadik helyre szorult, ahol átlagosan bruttó 4,2 millió forintba kerül egy köztisztviselő; csak ezután következik a két gazdasági tárca, a GKM és a Pénzügyminisztérium. A lista végén (évek óta) az egészségügyi tárca áll: a háttérintézményekben dolgozó egészségügyi közalkalmazottak bére lehúzza az átlagot 2,3 millió forintra. Hasonló okokból végzett a mezőny végén az oktatási tárca és a rendészeti minisztérium: a rendőrök ugyan jogilag a köztisztviselkhöz hasonló státust élveznek, ennek ellenére a mintegy 40 ezer fős rendőrségnél a bér sok esetben nem éri el az évi bruttó kétmillió forintot.