ÁSZ: rossz döntések az ÁPV Zrt.-nél

Az Állami Számvevőszék friss jelentésében azt javasolja a pénzügyminiszternek, hogy nézzen az ÁPV Zrt. körmére. A társaság tavalyi gazdálkodását vizsgálva ugyanis közbeszerzési szabálytalanságokat, indokolatlan kifizetéseket és veszteséget eredményező döntéseket tárt fel.

A tegnap nyilvánosságra hozott jelentésükben a számvevők több ponton elmarasztalják a ÁPV-t tavalyi működési gyakorlatát. Az ÁSZ egyebek mellett azt ellenőrizte, hogy a privatizációs szervezet működési rendszere összhangban volt-e a feladatokkal, eredményesen kezelte-e az egyes portfoliókat, szabályszerűen és takarékosan gazdálkodott-e. A számvevők szerint a társaság tevékenysége igazodott a törvényekben és szabályzatokban előírtakhoz, egyes esetekben azonban kifogásolható módon járt el.

Ilyen eset például, hogy a Mol-részvények értékesítésekor az önkötések kizárásának hiánya miatt több mint 5 milliárd forint bevételkiesés keletkezett, valamint az, hogy a kárpótlási jegyek bevonására létrehozott Forrás Rt.-nél 4 milliárddal kisebb volt a megtérülés a befektetett vagyonhoz képest, miközben a veszteség nem az alanyi kárpótlási jegyekkel rendelkezőknél jelentkezett.

Az ÁSZ ugyancsak kifogásolja, hogy a Mahart Szabadkikötő Zrt. tulajdonában lévő csepeli szabadkikötő működtetését privatizálták, a tisztább jogi környezetet, egyértelműbb feltételeket biztosító koncesszióba adás helyett. Szintén helytelenítik, hogy a Malév privatizációjánál a közbeszerzési törvénytől eltérően alkalmaztak szakértőt.

A Bábolna-csoporttal kapcsolatos eredménytelen reorganizáció, a számonkérés és folyamatkövetés hiánya növelte az állami veszteségeket, amelyek csökkentése érdekében a döntéseket a kormány utólag jóváhagyta. Az ÁPV a felelősség megosztására a saját hatáskörébe tartozó ügyeket is elfogadtatta a kormánnyal. A megszüntetett végelszámolás utáni újabb, kockázatos elemeket tartalmazó privatizációs stratégia tovább növeli az állami veszteségeket - áll a jelentésben.

Az ÁSZ a közbeszerzés gyakorlatával ellentétesnek minősíti, hogy az ÁPV a közbeszerzési folyamatban kiválasztott tanácsadók szerződését néhány esetben közös megegyezéssel utólag módosította (például a megnövekedett vagy új részfeladatok és egyéb okok miatt), így előfordult, hogy az eredeti megbízási díj 30-40 százalékkal emelkedett.

A beszámoló készítői többek között javasolják a pénzügyminiszternek, hogy vizsgáltassa meg a közbeszerzési szabályok figyelmen kívül hagyásával történt szerződéskötéseket és a szerződések megkötése utáni költségek növekedésének indokait, kezdeményezzen felelősségre vonást a privatizációs tartalék és saját vagyon terhére indokolatlanul kifizetett 35,7 millió forint esetében.

Az ÁPV a jelentéshez fűzött észrevételeiben több ponton vitatja az ÁSZ megállapításait - ezen megjegyzések, a számvevőszéki viszontválaszokkal együtt, a jelentés mellékleteként elolvashatók az ÁSZ honlapján.